Tölgyesné
Kovács Katalin:Tölgyesné
Kovács Katalin:Műszaki Könyvkiadó, 2004
A kétszintű érettségi bevezetésének évében , a tanévkezdés után néhány héttel megjelent kiadvány a vizsgáztató tanárok felkészítő munkáját és a diákok felkészülését egyaránt segíti.
A könyv első fejezete a középszintű vizsga leírását tartalmazza. Ismerteti, hogy a törvényi szabályozásnak megfelelően milyen típusú feladatok szerepelhetnek az írásbeli vizsgán, mennyi idő áll a vizsgázó rendelkezésére a megoldásukra.
A szóbeli vizsgatételek összeállításának szabályait, értékelési elveit szintén megtudhatja az olvasó. A középszintű szóbeli vizsga két tételrészből áll. A projektmunka választás feltételei, értékelési szempontjai mellett a húzott „A” altételek valamint a „B” altételek értékelési szempontjait is megismerhetik a kollégák és a vizsgázók.
A második fejezet mintafeladatokat tartalmaz az írásbeli vizsgához. Nem célja a szerzőnek, hogy kész feladatsorokat állítson össze, annál inkább sem, mivel semmi biztosíték arra, hogy a tényleges feladatsor is hasonló arányban tartalmaz majd egyes témaköröket, vagy feladattípusokat. Ugyanakkor törekszik arra, hogy a vizsgaleírásban a középszintű írásbelire meghatározott feladattípusok mindegyikével találkozzon, aki a könyvet választja a felkészüléshez-felkészítéshez. Legnagyobb számban az érettségin új feladattípusként megjelenő szövegértelmezéses feladatok szerepelnek. A gyakorlási lehetőség mellett bemutatásuknak az is célja, hogy ösztönözze a szaktanárokat a napi tudományos hírek felhasználásával gyakorló feladatok alkotására.
A feladatok után azok megoldásai is szerepelnek, így önálló gyakorlásra, ellenőrzésre is felhasználhatók.
A harmadik fejezet a szóbeli érettségi vizsga címet viseli.
Tartalmaz húsz laboratóriumi gyakorlat „A” altételt, az anyagok és eszközök megadásával, a kísérlet leírásával és a hozzá tartozó feladatlappal, valamint az értékeléssel, pontozással együtt. A gyakorlatok a követelményrendszerben maghatározott témákhoz igazodnak, de lehetőség szerint egy-egy vizsgálatot nem a megszokott, jól ismert módszerrel javasolnak elvégezni. Ügyelt a szerző arra is, hogy a lehető legkevesebb felszereléssel, minimális laboratóriumi háttérrel is elvégezhetők legyenek.
A fajismerethez kapcsolódó, határozási-ökológiai feladatokból mindössze öt javasolt „A” altételt tartalmaz a könyv. Célja nem az, hogy a szaktanárnak akár teljes egészében a tételsorba átemelhető mintatételeket adjon, hanem valóban csak mintát akar adni. E témában ugyanis lehetetlen olyan tételt alkotni, amely egyetemlegesen érvényes lehet az országban bárhol. Különböző élőhelyeken más-más fajok élnek, a környezeti feltételek meghatározzák az életközösséget. Az egyes iskoláknak alapvetően mások a lehetőségei is (erdei iskola, terepgyakorlat, helyi vagy országos jelentőségű védett területek, stb.) az ilyen tételek összeállítását megelőző tanulói vizsgálatokhoz.
A „B” altételek összeállításában arra törekedett a szerző, hogy mind az ember szervezete és egészsége, mind a környezetvédelem-ökológia tárgykörből szerepeljenek mintatételek.
Ugyanakkor teret hagy a helyi sajátosságok, a szaktanár által kiemelten fontosnak tartott egészségügyi problémák megfogalmazására is.
A tételminták megfogalmazásakor lehetőleg megkívánja a jelölt véleményalkotását, állásfoglalását, ami szintén az új rendszerű érettségi új, kiemelt fontosságú követelménye.
A kiadvány kis módosítással és kiegészítéssel alkalmas lehet a szaktanárnak vizsgatételek összeállítására, a jelöltek pedig megismerhetik, hogy milyen típusú kérdésekre számíthatnak a vizsgán.
A könyv tartalomjegyzéke (pdf, 80 kbájt)
Mintaoldalak a könyvből (pdf, 590 kbájt)
Lásd még: Műszaki Könyvkiadó