„A könyveknek (s a könyvtáraknak ) megvan a maguk sorsa.”
(Terentianus Maurus után szabadon)
| Az 1895/96-ban alapított zalaegerszegi Magyar
Királyi Állami Főgimnáziumban már az alapítás
évében létesült könyvtár: külön a tanárok s
külön az ifjúság számára. A könyvtárak
gyarapodásáról, a könyvtárosok személyéről, az
állomány feltárásáról, a kölcsönzési
szokásokról és szabályokról a gimnáziumi
évkönyvekből, jegyzőkönyvekből, vagy személyes
visszaemlékezésekből értesülhetünk. Az épület átadásakor mindkét könyvtárat a nyugati szárnyban, a tanári könyvtárat a földszinten - a mai könyvtárral részben megegyező helyen - az ifjúsági könyvtárat az első emeleten helyezték el. A tanári könyvtár 48, az ifjúsági könyvtár 32 kötettel indult. |
 |
A könyvtárosi teendők ellátásával - hasonlóan a szertárosi megbízatásokhoz - a gimnázium igazgatósága szaktanárokat bízott meg. A megbízott tanár szaktárgya, illetve érdeklődési köre nagyban befolyásolta a könyvtári gyarapodás minőségét. A gyakori könyvtáros váltás ellenére el kell ismerni, hogy a millenniumtól a századfordulón át, az új század első évtizedeiben megjelent legfontosabb kiadványok mind bekerültek a gimnázium könyvtárába. Ennek a város szellemi életében is nagy jelentősége volt, hiszen néhány egyesületi könyvtártól eltekintve valódi könyvtár nem volt Zalaegerszegen, s a város értelmisége gyakran fordult a gimnázium könyvtárához tudományos érdeklődésének kielégítésére.
A gimnázium mindenkori igazgatósága már a kezdetektől nagy gondot fordított a könyvtárak fejlesztésére. Jól illusztrálja ezt az a dinamikus fejlődés, melynek eredményeként a tanári könyvtár a századfordulón 1792, 1905-ben már 3620, az I. világháborút megelőző évben pedig 6372 kötetre növekedett. Az ifjúsági könyvtár állománya a jelzett időpontokban 608, 2449, illetve 3711 kötet volt.
Az új könyvek elsősorban vásárlás útján kerültek a könyvtárba, de a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ajándékaként és magánszemélyek adományaiból is gyarapították a könyvtárakat. A tanulók a beiratkozáskor a tandíjfizetéssel egyidejűleg meghatározott összeget fizettek az ifjúsági könyvtár megsegítésére. A felhasználás módját (új könyvet vásároljanak-e, vagy a régieket kötessék?) mindig az igazgatóság határozta meg. A tanári könyvtárba kerültek a tudományos jellegű szakkönyvek. Kezdetben inkább humán jellegű volt az állomány, (sok volt a latin, görög és német nyelvű irodalom) s a századfordulón már 15 féle folyóirat volt a könyvtárban. Az ifjúsági könyvtár főleg szépirodalmi művekből állt, a tanagyagot kiegészítő irodalmat, kötelező olvasmányokat s a korosztály érdeklődési körének megfelelő könyveket igyekeztek beszerezni.
Az éves gyarapodásokról a gimnáziumi évkönyvek tételes felsorolásokat adnak, ezenkívül viszonylag pontos statisztikát közölnek a könyvtárak kihasználtságáról.
Az egyre növekvő állomány felvetette a feldolgozás szükségességét: 1909-1911 között Fehér Miklós elkészítette az ifjúsági könyvtár speciális rendezőelv szerinti nyomtatott katalógusát, melyet 500 példányban sokszorosítottak.
A fenti mutatók alapján a gimnázium könyvtára - a későbbi alapítás ellenére - már az I. világháború előtt a megye középiskolai könyvtárai között, de országosan is előkelő helyet foglalt el.
Az I. világháború nem múlt el nyomtalanul a gimnázium életében: katonai szolgálatra hívtak be több tanárt és diákot, az épület földszintje és az I. emelet a Vöröskereszt tartalékkórházaként üzemelt, s csak a II. emeleten folyt a tanítás. A könyvtárakat, szertárakat alig lehetett használni. A könyvtárak állományát ugyan nem érte különösebb károsodás, de a gyarapodás minimális volt.
A két világháború között a könyvtárak fejődése már korántsem volt olyan intenzív, mint az előző időszakban. A gazdasági válság, az egyház egyre növekvő ideológiai befolyása is érintette a könyvtárak működését. Vallási szervezetek jöttek létre (Mária Kongregáció, Evangélikus Diákszövetség Soli Deo Gloria), megindult a cserkészmozgalom a gimnáziumban, s ezek saját kis „könyvtárakat” hoztak létre. A tanári- és ifjúsági könyvtárra már nem jutott megfelelő összeg, inkább ajándék révén gyarapodtak.
Egyre jobban érződött az iskolában a II. világháború közeledte: kezdetét vette az ifjúság körében a katonai kiképzés, a leventeoktatás. A háború első éveiben még viszonylag zavartalanul folyt a tanítás s még némi növekedés is érzékelhető volt a könyvtáraknál. A tanári könyvtárba fontos szintetizáló művek és újabb folyóiratok mellett több szépirodalmi művet is vásároltak - a kor divatos szépíróinak munkáit -, ugyanakkor az ifjúsági könyvtár is több szakkönyvvel gyarapodott.
Az 1944/45-ös tanévben az iskola épületét lefoglalták katonai kórház, majd a Nyugati Hazatelepülés Zalaegerszegi Bizottsága tábor céljaira. A gimnázium épületében csak 1946-ban indult meg újra a tanítás, addig a városban több helyszínen folyt oktatás. A könyveket a pincében zsúfolták össze, s nagyon sok tönkrement.
1947/48-ban, központi rendelettel - tartalmi okokból - sok könyvet vontak ki az állományból. A rongálódással együtt a tanári könyvtár állománya 5509, az ifjúsági könyvtáré 2027 kötetre csökkent. A két könyvtárat ekkor helyileg összevonták, de az állományt még sokáig külön kezelték.
Új világnézeti elvek, pedagógiai- és közoktatás politikai elgondolások alapján indult meg a munka. 1948/49-től áttértek a négyosztályos gimnáziumi képzésre, megszűnt a vallásos oktatás, feloszlatták a vallásos ifjúsági szervezeteket, általánossá vált az orosz nyelv oktatása s az új ideológia hatása az egész oktatási rendszerre.
Az 1950-es, ’60-as, ’70-es éveket a gyakori pedagógiai koncepció-váltás jellemezte: politechnikai oktatás, szakközépiskolai képzés, tagozatos és fakultatív oktatás indult be. Sok speciális szakkönyv került átmenetileg a könyvtárba s emellett sok viszonylag értéktelen „irodalmi alkotás”, politikai indíttatású mű, marxista szemléletű tudományos- és művészeti irodalom.
Szerencsére a régi könyvek kivonásában nem buzgólkodtak túlságosan az akkori könyvtárosok. Elkülönítve az aktív állománytól, tehát nem kölcsönözték, de megőrizték az indulástól tulajdonba vett könyveket, s ezek a mai napig megmaradtak. Egyedül az 1960-as évek végén érte a könyvtárat nagyobb veszteség, amikor igazgatói döntéssel, mintegy 1000 könyvet - köztük sok muzeális értékűt - adtak át: a Levéltárnak 300, a Megyei Könyvtárnak 745 kötetet.
Az 1950-1970-es években működött a gimnázium első főállású könyvtárosa, Santits Géza tanár úr, aki 1955-től megbízottként, majd 1961-től (nyugdíjaztatását követően) főállású könyvtárosként dolgozott. Az ő széles látókörének, szorgalmas munkájának, precizitásának sokat köszönhet a könyvtár. Többek között ő készítette el az első „kézírásos cédulakatalógust” rövidített címleírással, amely bár nem szabványos, de rendkívül megbízható, s 1976-ig a teljes állományt feldolgozza.
1974-ben a két könyvtár állományát leltárnaplóban is összevonták, így ekkor 10251 kötet volt a gimnázium könyvtárában. 1975-ben, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának támogatásával bővítették és felújították a könyvtárat, mely akkor nyerte el jelenlegi formáját. Az addig zárt szekrénybe lévő állomány szabadpolcra került. 1976-ban kötöttek szerződést a Könyvtárellátóval, mely azóta is folyamatosan növekvő költségvetési kerettel, lehetővé teszi a könyvtár tudatos, folyamatos és egyenletes állománygyarapítását. Az új, már valóban korszerű s az „Irányelveknek” megfelelő iskolai könyvtár az 1984/85-ös tanévben 18 677 kötettel, 1994/95-ben közel 24 000 kötettel rendelkezik. A nyomtatott könyvek mellett már helyet követeltek az audovizuális dokumentumok is. Az állomány legfontosabb részét a szakirodalom és a kézikönyvek teszik ki. A kötelező és ajánlott irodalom megfelelő példányszámban áll a tanulók rendelkezésére. A könyvek mellett mintegy 30 féle időszaki kiadvány, hang- és videokazetta -gyűjtemény segíti az érettségire és felsőfokú továbbtanulásra való felkészítést, felkészülést. Elmondható, hogy a könyvtár valóban az iskola „dolgozószobája”.
Sanits Géza kézírásos katalógusát külön kezelve, 1980-tól folyamatosan épül a szerzői betűrendes- és szakkatalógus. Ahogy 100 évvel ezelőtt az induló gimnáziumban jelenlegi könyvtárat megalapozták, úgy álltunk neki a 100. tanévben (1994-ben) a modern könyvtár megalapozásának. A könyvtári kölcsönzés már számítógépen történik, mely gyorsabbá és visszakereshetővé teszi a kölcsönzést, egyúttal megkezdődött az állomány számítógépes feldolgozása.
Az elmúlt évtizedekben többször megkongatták a vészharangot a könyv és a könyvtár felett. Mégis bízunk abban, hogy a titokzatos 21. század és a még homályban lévő harmadik évezredben is a CD-ROM-ok és az Internet korlátlan lehetőségei mellett is szükség lesz a könyvre, s a gimnázium könyvtára korszerű "multimédiatár"-ként szolgálja és segíti a pedagógusok és diákok munkáját.
Soósné Martinka Éva
Megjelent a gimnázium fennállásának 100 éves évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyvben.
Akik az elmúlt több mint 100 évben a könyvtár létrehozásában és működtetésében fáradoztak:
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
Az összevont könyvtár könyvtárosai: Kékesy Antal 1947-1955 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||