A geológia szerepe a gimnáziumi oktatásban


Napjaink földrajz és történelem oktatásában a már eddig is meglévő földtani ismeretekkel kapcsolatban új igények, elvárások fogalmazódnak meg. A társadalmi fejlődés szinte robbanásszerűen felgyorsult változása megköveteli a környezetvédelmi és környezetkímélő magatartásformák elsajátítását. Az idusztriális társadalom növekvő alapanyag és energiaigénye, a terjeszkedő humán környezet szintén megkívánja a természetföldtani, gazdaságföldtani, ökoföldtani alapismereteket! Nemzeti értékeink, a világörökség részeiként ismert nemzeti parkjaink látogatása igényli a tanulók kulturált, a környezetet is figyelembevevő magatartását. Mégis a rendszerváltás utáni utilirisztikus szemlélet teljesen ellehetetleníti a földrajzot, mint tantárgyat: a NAT,majd a kerettanterv bevezetésével óraszámainak drasztikus csökkenése következik be. Ugyanakkor a geológiai alapismeretek, fogalmak 6 tantárgyat érintenek /1. sz./. Mint azt Szederkényi Tíbor felszólalásában kifejtette a Geológia a közoktatásban című konferencián a nálunk fejletteb országok 2/3-ában a geológia önálló tantárgyként szerepel. "A tudományok gyakorlatban megjelenő pillanatnyi konjukturális helyzete nem határozhatja meg egy kulcsfontosságú ágazat fejlesztési stratégiáját" /"2.sz./ . Sajnos a már meglévő merev tantárgyi sturktúra, az iskolák nehezedő helyzete egyre szűkülő lehetőségeket kínál. A feszültség csökkentésére -igények-lehetőségek- a jelenlegi tantárgyszerkezeten belül több lehetőség is kínálkozik. Erre a cseppet sem könnyű feldatra vállalkoztam, amikor 1996-ben elvégeztem a KLTE földtudomány /geológia-/ tanári intenzív továbbképzését. A diákokkal konzultálva észrevettem, hogy sokan érdeklődnek a földtudományok iránt, ám amint a továbbtanulásról esik szó a felvételi tárgyakat hajtják. Ezért megítésélem szerint sokat számítanak a játékos, könnyed, szórakoztatást és pihentetést jelentő elsajátítási formák.Ezért könnyen elérhető cél lehetne a nyolcosztályos gimnázium 6.-7. osztályában bevezetni a geológiát, mint tantárgyat. Ehhez az ország számtalan iskolájában már vannak tapasztalatok / Debrecen, Békés, stb./Az erre a korosztályra jellemző kíváncsiság, érdeklődés, búvárkodási hajlam, a dinosaurusok önfeledt szeretete mind -mind ebben erősített meg. Már eddig is sok lehetőség kínálkozott a diákok érdeklődésének felkeltésére. Sokan érdeklődtek a geológia szakkör iránt, meg-megálltak az iskola második emeleti fordulójában változó tartalommal megjelenő kiállítások vitrinjeinél, felvidultak a balatonedericsi geológustáborban és gyakran nézegetik az iskola kőzetgyűjteményét is. Úgy éreztem lezárult egy korszak: amit a geológia tantárgy oktatása nélkül a földtani ismeretek bővítésének terén meg lehetett tenni azt nagyjából megtettem, ezért elhatároztam, hogy eddigi tapasztalataimat megpróbálom összefoglalni ebben a dolgozatban.

 

Tartalomjegyzék:.
 
A geológia szerepe és helye a gimnáziumi földrajzoktatásban
Geológia a gimnáziumi történelemoktatásban
Egyszerűbb kísérletek
Geológustábor
Túrák /1
Túrák/2
A kiállítások szerepe a geológiai ismeretterjesztésben
Magyarország palezóos kőzetei
A Mezozoikum
Bakonyi triász üledéksor
A Zempléni-hegység vulkánikus kőzetei
Tanulmányi kirándulások, mint a földtani ismeretek gyakorlati elsajátításának egyik lehetősége
Iskolai kőzetgyűjtemény
Zala Megye felszíni és felszín alatti kőzetei
Zalaegerszeg környékének mélyszerkezeti viszonyai
Kitekintés
Irodalomjegyzék
Források jegyzéke
Mellékletek
A Zalaegeszeg környéki fúrások kőzettípusai