Magyarország legidősebb kőzetei valószínűleg a paleozoikum szilur korában képződtek, bár az ország északkeleti határánál Felsőregmecnél 960 millió éves korú kőzetet is feltártak! Ordoviciumi kőzet az Upponyi-hegység Tapolcsányi formáció kovapalája és homokköve. Ugyanekkor képződött a balatonfőkajári kvarcfillit is. Ekkor az ősföldrajzi kép a következő: az őskontinensek: Laurencia és Fennoszarmácia összeütközésével bezárult a szilur ősóceán, melyben lerakódott és a későbbi hegységképző mozgások során összenyomódott, átkristályosodott és palásodott a fillitek, csillámpalák anyaga. Ezt nyomozhatjuk a Balatonfelvidéken előforduló epimetamorf agyagpala és fillitelőfordulásokban, melyek liditzárványaiban a graptolidamaradványok bizonyítják a kőzet korát, és a Mecsek -hegységben található szerpentinitekben, melyek a szilur-devon óceán bezáródása után kerültek helyükre.
A devon elején a következő képet találjuk: az Egyenlítő mentén húzódik a hatalmas Uráli-óceán, melytől északra az északi féltekén van Angara, délre az összeforrt Ősi-Európa, melyet Gondwanatól a meridionális irányú Ős-Tethys választott el. Ekkor képződött a Kőszegi-hegy és a Vas-hegy anyaga, mely az Alpok kialakulása előtt létező mikroóceán üledékeiből és bázisos vulkáni kőzeteiből áll. Az óidő határán képződött mészköveket a folyók kaviccsá formálták, majd később konglomerátummá cementálódtak össze. Így alakult ki a híres cáki konglomerátum. A későbbi hegységképző mozgások nyomán metamorfizálódtak a préselt, leveles szerkezetű fillitek /mészfillit, kvarcfillit, grafitos fillit/, a bazaltból és gabbróból képződött zöldpala. Devon kristályos mészkő a Szabadbattyán melletti Szár-hegyen és az Upponyi-hegységben fordul elő.
A karbon időszakban az ÉNy-Afrika, É-Amerika és Ny-Európa között elterülő Ős-Tethys, valamint az Angara és Fennoszarmácia között húzódó Uráli ősóceán bezáródott és ennek nyomán kialakult az Észak-Amerikát, Európát és Angarát egybefoglaló őskontinens: Gondwana.Ekkor alakult ki a Variszkuszi hegységképződés során a Velencei-hegység, a Mecsek-hegység és a Mórágyi-rög gránitos anyaga. A Velencei-hegységben az agyagpalába gránitos intruzió nyomult be, majd jó 225 millió évvel később az eocénben andezit vulkánizmus törte át ennek anyagát és az ehhez kapcsolódó hidrotermális folyamatok fluorit, galenit, szfalerit, molibdénit kialakulását eredményezték. A tengeri karbon agyagpala- és fekete mészkőösszlet a Bükk-hegységben, és a Szendrő-Upponyi-hegységben található gazdag faunával. Ekkor képződött a Vilyvitányi homokkő, valamint a Soproni-hegység és a Kőszegi-hegység csillámpalái.

A perm időszakban a kialakult az egységes őskontinens: Pangea, az ennek következtében fellépő éghajlati szélsőségek és a variszkuszi hegységek lepusztulásából létrejöttek a vörös homokkövek és konglomerátumok. A Balatonfelvidéken ennek vastagsága 200-800 m között váltakozik. Jellegzetes kövülete: az Ullmanites fatörzsmaradványok. A Mecsek-hegységben vörös, New red sandstone fáciesű homokkő fordul elő. Ezekben az urándúsulás savanyú mélységi magmatitok elbontódásával, majd üledékes, szelektív lerakódásával következett be. A Bükk-hegységben, mely ekkor a Tethys déli szegélyén volt ,ekkor sekélytengeri mészkő és dolomit képződött, melyben tengeri eredetű Brachiopódák rakódtak le.

Kőzetei
Rózsaszínű gránit:
A leggyakoribb mélységi magmás kőzet. Sziliciumtartalma nagyobb, mint 65% és minimum 20% kvarcot tartalmaz. A rózsaszínű K-földpát /ortoklász, mikrolin/ általában uralkodik a plagioklász /Na-gazdag/ földpát felett. Csillámai: sötét biotit vagy ezüstös muszkovit. Képződése: 1000 c -fok feletti hőmérsékleten.

Biotitos gránit fluorittal:
Szövete porfíros: nagy fluoritszemcsék váltakoznak biotit, szfalerit, galenit /esetleg molibdenit/ szemcsékkel. /10.sz.kép/

Fluorit:
Megjelenése lehet tömeges, szemcsés, tömött. Színe: fehér, színtelen, bíborszínű, zöld, sárga, kék, fekete, rózsaszínű. Karca fehér, kocka és oktaéder formájában kristályosodik, gyakran ikresedik.Képződése: hidrotermális telérekben. Ultraibolya fényben erősen fluoreszkál. /4.sz.kép/ Kőzetei

Biotitos gránit fluorittal:
Szövete porfíros: nagy fluoritszemcsék váltakoznak biotit, szfalerit, galenit /esetleg molibdenit/ szemcsékkel. /10.sz.kép/

Fluorit:
Megjelenése lehet tömeges, szemcsés, tömött. Színe: fehér, színtelen, bíborszínű, zöld, sárga, kék, fekete, rózsaszínű. Karca fehér, kocka és oktaéder formájában kristályosodik, gyakran ikresedik.Képződése: hidrotermális telérekben. Ultraibolya fényben erősen fluoreszkál. /4.sz.kép/