1. BÁRÓ MEDNYÁNSZKY László (1852, Beckó - 1919, Bécs), festőművész. A realista festészet nemzetközileg is rangos képviselői közé tartozik. Emberlátása mélységében csaknem Dosztojevszkijhez mérhető. Panteista ihletettségű tájai a Kárpátok hegycsúcsait és vízeséseit, az Alföld mocsaras tájait és a nagyvárosi kültelkeket ábrázolják legtöbbször párásködös hangulatban. A barbizoni iskolához állt közel, amely különben a realista festészet előjátéka volt Franciaországban. Ausztriában a Stimmungsimpressionismus magyar képviselőjeként tartják számon. Főműveiben, a csavargó fejeket ábrázoló festményeiben a realizmus már-már látomássá gazdagodott. Az I. világháború idején harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt. Megrázóan hiteles harctéri emlékeit számos festmény és vázlat őrzi. Beckó vára a mai Szlovákia területén található.
2. MAGYAR IMPRESSZIONISTA FESTŐISKOLA 1896-1944-ig. Nagybánya – szemét Párizsra vetve - magával hozta az újat, a szokatlant, az ismeretlent. A továbbújító neókkal megalapozták a modern magyar művészetet. A Nemzeti Galéria az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb kiállítását a Nagybányai Művésztelep bemutatásának szentelte. Nagybánya Románia területén található középkori eredetű bányaváros. Ezt a vidéket - az alföldi lapály ott ütközik a Kárpátok előőrseibe - mintha a plein air festészet művelésére találták volna ki. Maga Nagybánya is remek motívumokat kínált a romantikus, kanyargó utcák fölé magasodó templomtornyával. Alapítói és vezető mesterei: Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János voltak. A nagybányai kör egyszerre képviselte a Barbizont, a plein-airt, az impresszionizmust és a szecessziót. Noha az iskola hivatalosan 1944-ig fennállt, az 1. világháború véget vetett virágkorának.
3. Dr. CSERNUSS IMRE, a VIASAT 3-on sztárkarriert befutó „dilidoki”. Drogos betegek orvosaként a kapta a „Tigrisszelidítő” nevet. A róla készített dokumentumfilm olyan jó, hogy az ember a befejezés után azonnal megnézné még egyszer.
4. KÓS KÁROLY (1883-1977): A budapesti Állatkert Madár- és Elefántházát, valamint India ősi emlékeit idéző, szecessziós ízlésű bejárati kupoláját, századunk egyik legszebb magyar történelmi regényét, ,,Az országépítő”-t, drámairodalmunk egyik legkimagaslóbb kompozícióját, a ,,Budai Nagy Antal”-t ugyanaz a Kós Károly hozta létre. De nem csak az építészethez és az irodalomhoz értett mesteri fokon. Egy személyben volt festő- és grafikusművész, művészettörténész és néprajztudós, könyvkiadó vállalat igazgatója és nagy hatású folyóirat szerkesztője, gyakorlati politikus és olykor a bukaresti parlament országgyűlési képviselője. Erdély lelkének és társadalmi valóságának legjobb értőjeként a „transszilvánizmus” programjának megalkotója és a magyar–román–szász együttélés ihletett kifejezője, ha kellett, mind a három nemzet nyelvén anyanyelvi otthonossággal. Iskoláinak befejezése után Budapesten kezdett el dolgozni, nem kisebb mester mellett, mint a szellemével és szellemességével magával ragadó belsőépítész és installatőr Maróti Géza, aki egyetlen magyar építészként meghívást kapott a Mexikói Nemzeti Színház nemzetközi tervezőcsoportjába, és ott megálmodta a nézőtér fölötti üvegmennyezetet és a színpad üvegfüggönyét (1906). Ilyen szakmai és emberi környezetben Kós Károly joggal hihette, hogy maga is építész lesz. Trianon után azonban egyértelművé vált számára, hogy otthona-hazája Erdély. Ettől kezdve mindhalálig ott élt, ott tervezett és tevékenykedett, és azzal foglalkozott, amire éppen szükség volt. És minthogy a politikai élet úgy követelte, voltak évek, amikor a bukaresti parlamentben képviselőként a magyar érdekek hatásos szószólója volt. Amihez nyúlt, ott szépet é hasznosat alkotott, összhangot és feladattudatot adott mindenkinek a magas kort megélt „kalotaszegi ezermester”.
5. VIDNYÁNSZKY ATTILA, színházi rendező. (Született: Beregszászon 1964. március 8-án, Ukrajnában) 1992-ben megalapította a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek 1993-tól művészeti vezetője és főrendezője. Anyaszínházán kívül rendezett a Kijevi Orosz Nemzeti Színházban, Szlovákiában és Jugoszláviában is. Magyarországon 1999-től a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház rendezője, de szoros munkakapcsolat fűzi az Új Színház társulatához, s 2002-ben bemutatkozott az új Nemzeti Színház, 2003-ban a Gyulai Várszínház, 2004-ben pedig az Állami Operaház rendezőjeként is. Az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháztársulata Magyarországon is egyre többet játszik, és felejthetetlen előadásaival kezd beépülni a magyar színházi életbe. Trill Zsolt például szupersztár Budapesten. Újító szellemű rendezései, kreatív ötletei vitára ingerlik a közönséget. Kamarás Iván szerint Vidnyánszky Attila személye garanciát jelent a nívós munkára.
6. A JÉGHOKIRÓL. Csíkszereda Románia egyik leghidegebb pontja, januárban és februárban nem ritka a – 30 fok alattihőmérséklet sem. A tartós hideg viszont kedvez a téli sportoknak. A városműjégpályáján rendezik meg évről évre az országos jéghoki bajnokság egyes mérkőzéseit, ahol nemritkán épp a csíkszeredai csapat a bajnok. A város a jövőben jó eséllyel pályázik arra is, hogy egyfajta székely kulturális-szellemi központtá váljon. Csíkszeredán nyílt meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az első, kizárólag magyar szakokból álló magánegyetem Romániában.
7. SZILÁGYI ISTVÁN az említett mű szerzője. A Kolozsváron élő kortársregényíró művét, a Hollóidőt az UNESCO méltónak találta arra, hogy mindennyelvre lefordíttassa. Mit tudhat az a regény?
8. II. RÁKÓCZI FERENC, Magyarország vezérlő fejedelme Borsiban, egy kisfaluban született a Felvidék keleti végében. BORSI a mai Szlovákia területén található nem messze Sátoraljaújhelytől. A ma még szomorúállapotban lévő borsi szülőház, a Rákóczi-várkastély felújítása várhatóan a közeljövőben megkezdődik, a magyar állam által támogatott rekonstrukció jelenleg a tervezési-előkészítési szakasznál tart.
9. II. Rákóczi Ferenc földi maradványai 1906 óta pihennek a KASSAI DÓM altemplomában - az ország ekkor hozatta haza a hamvakat Rodostóból. A kriptában 4 kőkoporsó található. Az egyikben a fejedelem és anyja, Zrínyi Ilona, valamint egyik fia, József nyugszik, a másikban gróf Esterházy Antal, a harmadikban Sibrik Miklós, a negyedikben pedig gróf Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina. A fejedelem sírjára illik virágot vinni. Kassa a mai Szlovákia területén található. A kassai dóm, teljes nevén a Szent Erzsébet székesegyház a közép-európai gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Az építkezés több emberöltőn át tartott, Zsigmond király, majd Mátyás idejében is volt egy-egy nagyszabású építészeti korszaka. A dóm legszebb részletei ekkor készültek.
10. Gyógyhatással rendelkező ÁSVÁNYVÍZ. Kevesen tudják, hogy a Kárpát-medence területén fakad szinte a legtöbb forrás a világon. Székelyföld kiemelkedően sok, nagyon magas gyógyhatással rendelkező ásványvízzel rendelkezik. Ezt már ősidők óta használták az emberek. Borszék az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb üdülőhelye volt, az arisztokrácia kedvenc nyaralója. A város régi épületei a svájci magashegyi üdülők építészeti jegyeit viselik magukon. Sajnos, az utóbbi évek, évtizedek mély nyomot hagytak az épületek állagában. Nemhogy főjavítás, de még tatarozás sem folyik, maholnap eltűnnek, a műemlékvédelemnek semmi konkrét jelét nem észleljük. Az Elisée vendéglő már összeomlott, az Urmánczy- és a Muresan-villa leégett, a Török- és Pax-villát lebontották. Ha a fürdőtelep felkerülne az UNESCO világörökség-listájára, akkor talán meg lehetne menteni a még meglévő utcák, sétányok, borvízkutak és épületek műemlék-együttesét. Borszéken kívül Előpatak, Bálványos, Málnásfürdő és Tusnád is jó hírű monarchiabeli fürdőhelyek. Ám hiába csodálatos a környezetük még ma is, sorsukat megpecsételte a történelem. Közülük Tusnádfürdő még ma is működik. Területén több mint negyvenöt bővizű ásványvíz-forrás található. Ezeknek a borvízforrásoknak a zöme szénsavas jellegű, ezért szív- és érrendszeri betegségek kezelésére kiváló. Csíkszeredától, az Olt partjáról Tusnádig vezet az a Borvíz út, amit a Csíki Természetjárók és Természetvédők Egyesülete épített a Polgártárs Alapítvány támogatásával.
11. ÚJ ELDORÁDÓ, 2004 SZÍNES MAGYAR DOKUMENTUMFILM, 80 PERC, rendezte: OCSIS TIBOR. Lehet szeretni vagy nem szeretni Michael Moore-t, de tény, hogy az ő ügyködése tette igazán eladhatóvá a dokumentumfilmeket. A rendezőként, operatőrként és producerként egyszerre ügyködő Kocsis Tibor munkája is széles publikum elé kívánkozik, és ilyen szempontból több is, mint egy tényfeltáró dokumentumfilm, hiszen akár aktivistafilmnek is nevezhetnénk. Kocsis filmje ugyanis nem csupán bemutatja azt, ami a romániai Verespatakon történik, hanem azon túl, hogy egyértelműen állást foglal, cselekvésre szólít fel. De mi is történik Verespatakon? Egy kanadai bányavállalat, a Gold Corporation román állami résztulajdonnal beruházásba kezdett a majd kétezer éves településen, hogy beindítsa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját. Igen, Verespatakon, és nem Verespatak mellett vagy annak közelében, hanem a hihetetlenül szép faluban, annak házait szép sorjában felvásárolva és ledózerolva már azelőtt, hogy a tényleges engedélyeket megkapták volna. És ha a beruházás megvalósul, akkor Verespatakon kívül elpusztul még három másik falu, két gyönyörű völgy és négy hegy, miközben olyan mennyiségű ciánt használnak fel, amennyivel a 2000-es tiszai katasztrófánál negyvenszer pusztítóbbat is előidézhetnek - vagyis legalább500 km-es körzetben mindenkinek van oka izgalomra.
12. A Hargita vidékén található Csíksomlyón minden évben pünkösdszombatján tartják a NAGYBOLDOGASSZONY tiszteletére rendezett búcsút. Csíksomlyó, amely Csíkszeredához, Hargita megye közigazgatási központjához tartozik, a katolikus székelyek számára a vallási és lelki élet központja, jelentősége a világ leghíresebb zarándokhelyeihez, a portugáliai Fatimához vagy a franciaországi Lourdes-hoz hasonlítható. A csíksomlyói körmeneten a székely katolikusokon kívül nagy számban vesznek részt a gyimesi és moldvai csángók is, de az anyaországról és a világ minden részéről is érkeznek vendégek.
13. Több mint 400 év óta. A pünkösdi körmenetet 1567 óta tartják annak tiszteletére, hogy a katolikus vallású csíki és gyergyói székelyek megverték az unitárius János Zsigmond erdélyi fejedelem hittérítésszándékával közeledő csapatait. A csata napján, amely pünkösd szombatjára esett, az idősek, az asszonyok és a gyermekek a Mária-szobornál imádkoztak a győzelemért. A győztes katonák nyírfaágakkal díszített zászlókkal érkeztek vissza, és a nép a győzelmet természetesen Mária csodatévő erejének tulajdonította.
14. MÁRAI SÁNDOR (1900-1989) a XX. század magyar irodalmának egyik legjelentékenyebb alakja. A felvidéki magyar polgárság világát európai horizontúvá tágító Márai Sándor a modern magyar epika meghatározó klasszikusa. A Nyugat második nemzedékéhez tartozó író, költő és publicista 1900-ban született Kassán egy köztiszteletben álló polgári család gyermekeként. A Grosschmied család nagyon régi, már korai századainkban is tisztes városi rangokat viselő szepességi cipszer (más néven: szepesi szász) família volt. Országos, olykor világhírű jogtudósok kerültek ki tagjai közül. Közéleti érdemeik miatt kaptak valaha régen a királytól magyar nemességet a "Márai" előnévvel. A nagy múltú, régóta polgáriasodott város, benne a nagyon kulturált szülői otthon képe, hangulata, polgáralakjai mindvégig alaphangját adták bontakozó, majd terebélyesedő életművének. Ez a világ adja örökségét, ez határozza meg hitvallását.
15. SZOVÁTAFÜRDŐ Székelyföld egyik legnépszerűbb üdülőhelye. Szováta a Korond patak és a felső Kis-Küküllő völgyében elterülő úgynevezett Sóvidék legészakibb települése. A felszín alatt vastag sóréteg fekszik. Itt található a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus, a napfényhatására 70°C hőmérsékletét is elérő tava. Egyedülálló az is, hogy a sósziklák közvetlen környékét zöld vegetáció borítja. Szovátának jelenleg öt sós tava van: a Medve-, a Mogyorósi-, a Fekete-, a Veres- és a Zöld-tó. A két világháború között már az egyik legdivatosabb fürdőhelyévé vált, ahova a román királyi család és Jászai Mari is többször ellátogatott. Szováta világrekordjaként említhetnénk, hogy kevés kisváros lehet a planétánkon, ahol ennyi neves, határokon túlmutató hírű képzőművész él.
16. A rejtélyes Lőcsei Pál mester (1460-1537) a felvidéki GÓTIKUSFASZOBRÁSZAT legnagyobb alakja. A tudósok csak nagyon keveset tudnak életéről, még a vezetékneve sem ismert. A 14. században felépült lőcsei Szent Jakab-templom a Felvidék egyik legszebb gótikus katedrálisa, amelynek legértékesebb része a világ legmagasabb szárnyas oltárának számító Szent Jakab-főoltár. A hársfából készült remekművön Pál mester tíz éven át dolgozott (1507-15179).
17. JÓKAI MÓR (1825-1904), akinek művészetét a magyar romantikus prózairodalom legnagyobb teljesítményeként tartjuk számon.
18. Az alsó-magyarországi bányavárosok a Felvidéken található BESZTERCEBÁNYA, KÖRMÖCBÁNYA és SELMECBÁNYA voltak. A 14-15. században Magyarországról, s azon belül nagyrészt a felvidéki bányákból származott az akkori Európa aranytermelésének mintegy negyven százaléka, az ezüst- és rézbányászat tekintetében pedig ugyancsak előkelő helyen állt az ország. A nemesfémbányászat fellendülése Károly Róbert nevéhez fűződik, és körülbelül kétszáz évig a magyar királyok egyik legfontosabb jövedelemforrásának számított. Az aranybányászat központja Körmöcbánya, az ezüstbányászaté Selmecbánya volt, míg rezet elsősorban Besztercebányán és környékén bányásztak. Az egykori mesés gazdagság kulturális emlékei jórészt fennmaradtak, így Selmecbánya és Körmöcbánya ma is alkalmas arra, hogy képzeletbeli időutazást tegyünk a középkori Magyar Királyságba. Besztercebányán is, amelyet a törökök sohasem támadtak meg, jelentős gótikus és reneszánsz műemlékek maradtak fenn. A város főterét sokan Szlovákia egyik legszebb főterének tartják.
19. BÖJTE CSABA, erdélyi ferences szerzetes. Alapítványa, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány 2002-ben jött létre, elsősorban az erdélyi ferencesek által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, iskolák, óvodák támogatására. (ld. www.devaigyerekek.hu) Csellengő, kolduló, bűnözők prédájává vált gyermekek - ez volt a rendszerváltozás egyik mellékterméke Romániában. Néhány éve még gyorsvéget jósoltak a szkeptikusok, Böjte Csaba ferences atya dévai gyermekmentő missziójának, különösen, hogy a gyermekmentés magyarságmentéssel is összekapcsolódott. Ma már nyolc központban (Déván, Szászvároson, Szovátán, Szalontán, Torockón, Zsombolyán, Gyergyószárhegyen és Kolozsváron) 500 gyermek talált otthonra, és a tervek arról szólnak, hogy egész intézményhálózat épül majd ki. A teljes napi gyermekvédelemmel foglalkozó központok mellett hat olyan központot is indítottak, ahol csak nappali gyermekvédelem folyik, tehát csak napközben vannak a gyermekek ott, és estére, éjszakára hazamennek. A kolozsvári születésű árvaház-alapító maga is félárván nőtt fel. Édesapját egy verse miatt hét év börtönre ítélte a román bíróság, de hiába szabadult négy és fél év után, a börtönben elszenvedett kínzások következtében hazatérése után másfél hónappal meghalt. Böjte Csaba sajátbevallása szerint gyerekkorában sokszor haraggal gondolt azokra, akik elvették tőle az édesapját, aztán rájött, hogy nem egy személlyel vagy a rendszerrel van baja, hanem az emberi tudatlansággal. Hosszú évekbe telt, mire felismerte, hogy a sötétséget csak egy módon lehet legyűrni: ha fényt, ha bölcsességet ültet az emberek szívébe. 1982-ben titokban jelentkezett a ferences rendbe, majd gyulafehérvári és esztergomi teológiai tanulmányai végén 1989-ben szentelték pappá. Erdélybe való visszatérése és több állomáshelyen eltöltött szolgálat után 1992-benDévára került, ahol néhány, az utcáról befogadott árvával az oldalán beköltözött a város évtizedek óta üresen álló egykori ferences kolostorába. Az illegális épületfoglalás után hamar híre mentténykedésének, s nemcsak Déváról, de egész Hunyad megyéből és Dél-Erdélyből hozták hozzá az árva vagy embertelen körülmények között, nyomorban tengődő gyerekeket. Sokan közülük itt találkoztak először vízzel, villannyal, fésűvel, meleg étellel és szeretettel. A sajáterőből szobáról szobára felújított, időközben az egyház tulajdonába visszakerült kolostor ma már négyszáz gyermeket befogadó árvaházként működik, saját iskolával, óvodával és kiszolgáló épületekkel. A szerzetes – szintén támogatásból – tavaly megvásárolta Bethlen Gábor Marosillyén álló szülőházát is. Utóbbit nem otthonként, csakhogy ne kerüljön román tulajdonba, és ne legyen belőle kamionparkoló. A Moldvai Csángószövetség vezetőségének kérésére erdélyi és magyar közadakozásból 16 hektárnyi földet vásárolt Moldvában, ahol idén pünkösdkor letették a szórványmagyarság összefogására létrehozandó diákotthon alapkövét. Azt tervezik, hogy Rekecsin községben 1-12 osztályos iskolát építenek kollégiummal, műhelyekkel, szakiskolákkal és mindazzal, ami ennek a hetven-nyolcvanezer csángó közösségnek és az ő gyerekeiknek a szolgálatára lenne. Idén Böjte Csaba, a Dévai Gyermekotthon alapítója vehette át Az év embere díjat a Magyar Hírlaptól.
20. A középkori Magyarország területén az erdélyi szász településeken kívül a Felvidéken alakult még ki nagyobb összefüggő német nyelvterület. A Szepesség neve németül Zips, egykori híres lakói pedig az úgynevezett Zipserek, magyarosan cipszerek, azaz a SZEPESI SZÁSZOK voltak, akik évszázadokon át meghatározó szerepet játszottak a Felvidék életében és kultúrájában. A II. Géza által a 12. században idetelepített szászok történelme a II. világháború végéig tartott, amikor – a kollektívbűnösség elvét követve – kitelepítették őket Németországba. A kitelepítettek és leszármazottaik a mai napig nosztalgiával gondolnak erre a vidékre, és nyaranta gyakran látni német turistákat az egykori szászvárosokban, akik saját vagy szüleik életének emlékeit kutatják. A Szepesség a mai Szlovákia északi területén található. Két leglátogatottabb városa a művészeti értékekben egyedülállóan gazdag Lőcse és Késmárk. Mindkét település megőrizte „kisvárosi” hangulatát, szemben Popráddal és Iglóval, melyek viszonylag nagyobb gazdasági központokká fejlődtek. Mivel a Szepesség virágkora a gótika és a reneszánsz idejére esett, ezért a szepességi városokban elsősorban ennek a két irányzatnak az emlékeivel találkozhatunk.
21. GION NÁNDOR vajdasági születésű magyar írót. Gion Nándor igazi mesemondó. Történeteket mesél, embereket, helyzeteket jelenít meg. Írtifjúsági regényeket, közülük a legismertebb A kárókatonák még nem jöttek vissza című olyan gyerekről szól, akik kiszabadítják a rabságban tartott kárókatonákat. Másik ifjúsági regényét a Sortűz egy fekete bivalyért címűt1985-ben Szabó László francia-magyar koprodukcióban filmre vitte Jean-Louis Trintignant, Kállai Ferenc és Jean Rochefort főszereplésével. Legnagyobb vállalkozása az a családregény, amely a XIX. század végétől a második világháború végéig követi nyomon a Vajdaság és a benne élők történetét. Az első kötet, az 1973-ban megjelent Virágos Katona című regény. 1976-ban elkészült a regény folytatása is Rózsaméz címmel. A két regény együtt a Latroknak is játszott címmel jelent meg. A harmadik kötetcíme: Ez a nap a miénk. Bár 1994-től Magyarországon élt, történetei, gondolatai nem szakadtak el Bácskától; édesanyja egyébként sem volt hajlandó otthagyni szülőföldjét. Már 1994-ben megírta a balkáni válság történéseit az Izsakhár című kisregényében, amiért annak idején megkapta az év legjobb regénye címet. Giont jó olvasni! Elvarázsol, magával ragad, egy saját világba repít. A „magyar Marquez” nem csak nagy mesélő, de szívet-lelket melengető ember is volt. 2002. augusztus 27-én, hatvanegy éves korában hagyott itt minket.
22. LAJKÓ FÉLIX a vajdasági TOPOLYÁN született 1974. december 17-én. A kisfiú zenei érdeklődése korán megmutatkozott, első hangszerként egy citerát kapott gyakorlás céljából tíz éves korában. Hegedűt csak az általános iskola 6. osztályában vett a először kézbe, mi nem gond, hisz azóta szinte le sem tette e kecses hangszert. Tehetsége akkor kapott igazán kívülállók számára is tényszerű bizonyítékot, mikor az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát már nem fejezte be, mert kalandvágya egy hegedűvel Budapestre hívta, ahol a Dresch Quartett tagjaként próbáltszerencsét. A próbát kiállta, s azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot. Tehetségére a szakma s a közönség egyaránt gyorsan felfigyelt, s sok neves együttes és egyéniség invitálta közös munkára. Így lett tagja Szabados György együttesének a Makúznak és Boris Kovac zenekarának, a Ritual Nova-nak. Számos alkalommal koncertezett a világhírű japán bhutótáncossal, Min Tanaka-val, és a francia Noir Désir zenekarral. Több koncertet adott Alexander Balanescu-val, Boban Markovic rézfúvós romazenekarával. Briliáns hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amsterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London zeneértő közönségét. 2001-ben, a franciaországi Magyar Év egyedüli fellépőjeként játszott az Avignoni Színházi Fesztivál keretén belül a Pápai Palota udvarán 1999-ben megkapta a Magyar Művészetért díjat. 2000-ben Szabadka díszpolgára lett.
23. A középkorban Székelyföld területe nem tartozott a magyarországi vármegyerendszerhez, hanem saját közigazgatási egységekre, úgynevezett „székekre”. Hagyományosan a székely székek Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék voltak. A székely székek 1874-ig álltak fenn, ekkor beolvasztották őket a magyar vármegyerendszerbe. Közülük Udvarhelyszéket székely anyaszéknek nevezték, mert itt tartattak a székely népgyűlések és hadi szemlék, és 1505-1562 között itt működött az egész Székelyföld peres ügyeit intéző fő-törvényszék. Okleveles bizonyítékok arról, hogy itt országos gyűlések voltak, először Ulászló korából van, 1357-ből. A hiedelmek és a hamisítványnak tartott Székelykrónika szerint itt volt Attila hunjainak királyi udvarhelye. A „legmagyarabb” erdélyi nagyvárosnak tartott Székelyudvarhely nagy múltú katolikus és református iskoláival az egykori Udvarhelyszék kulturális központja, s az „anyaszék Udvarhelyszék” mintájára kapta a „székely anyaváros” jelzőt.
24. Bár a székelyek nyelve, kultúrája mindig is megegyezett a többi magyaréval, eredetükről és a Kárpát-medencében történő megjelenésük időpontjáról évszázadok óta vitatkoznak a tudósok. Vannak olyan elméletek, amelyek a hunokban, az avarokban, a kabarokban vagy éppen a bolgárokban vélik felfedezni a székelyek őseit. Egyes vélemények szerint a székelyek még a honfoglaló magyarokat megelőzően, a 7. században telepedtek le a Kárpát-medencében, más kutatók viszont azt állítják, hogy Árpáddal együtt érkeztek. Sok székelyben a mai napig él a hun származás tudata. Egyébként ezt a történelmi tudatot közvetítette a 19. században a székelyföldi iskolai oktatás. A székely néphit szerint Attila hun király halála után fiai, Csaba és Aladár összevesztek az utódláson. Miután Csaba királyfit a Szikambria (Óbuda) melletti csatában legyőzte Aladár, Csaba katonáival együtt visszaköltözött őshazájába, Szittyaországba. A seregből azonban háromezren nem mentek el Csabával, hanem Nyugat-Erdélyben, a Csiga mezején telepdtek le, majd később keletebbre, a mai Székelyföld területére költöztek. A néphit úgy tartja, hogy ezeknek a katonáknak az utódaiból alakult ki a székely nép, akik évszázadokon át várták vezérük visszatérését. Amikor később egy alkalommal a székelyeket a környező népek megtámadták, és szorongatott helyzetbe kerültek, meg is érkezett a várva várt segítség. Csaba királyfi „csillagösvényen”, azaz a Tejúton szállt le seregével, legyőzte az ellenséget, majd ismét visszatért a csillagok közé. Feltűnő, hogy az Ázsiából hozott kultúra sokkal erősebben maradt fenn a székelység életében, mint a többi magyar népcsoportéban. A székely népművészetben a mai napig kimutatható az ősi vallások motívumainak továbbélése, de egyedülállók a számos helyen megtalált rovásírásos emlékek is.
25. SELMECBÁNYA. Ez a hegyekkel körülvett, káprázatos fekvésű város (honlap: www.banskastiavnica.sk) a mai napig szinte érintetlenül őrzi azt az évszázadokkal ezelőtti világot, amely a többi felvidéki városban ma legfeljebb csak egy főtérre korlátozódik. Hangulatos, zegzugos kis utcái szabálytalanul kanyarognak a domboldalakon, amikor pedig a Szent Katalin-templom tornyában felcsendül a harangjáték, teljessé válik a meseszerű, középkori hangulat. Selmecbánya 1993 óta a világörökség része.
26. A Vereckei-hágó a Máramarosi-havasok és a Keleti-Beszkidek közt a mai UKRAJNA területén található 893 m magasan. A Munkács – Szolyva – Alsóverecke – Felsőverecke útvonalon közelíthető meg. Ma itt szinte alig van forgalom, főleg a turisták látogatják, egyre többen. A hágó legmagasabb pontján egy évtizede befejezetlen motel, egy hegyi pásztorszobra (a havasi kürtje félig eltört), egy kereszt és egy buszmegálló található. Ezektől néhány száz méterre egy nagyszerű kilátóponton áll a torzóban maradt millecentenáriumi emlékmű.
27. A vajdasági Tolnai Ottó 2004-ben a KÖLTŐ DISZNÓZSÍRBÓL című regényéért kapta meg a Magyar Irodalmi Díjat.
28. Az Anjou-kor gótikus SZOBRÁSZATBAN magányos csúcsként áll a KOLOZSVÁRI TESTVÉREK műve. KOLOZSVÁRI MÁRTON és GYÖRGY művészete Európában egyedülálló jelenség, melyet a kutatás régóta vizsgál, itáliai, franciaországi, máskor csehországi előzményeket keresve. Egyetlen ránk maradt művük az 1373-as prágai Szent György-szobor. Többi alkotásukat leírásokból ismerjük. Nagyváradon állt Szent István, Imre és László szobra (1372 előtt) és Szent László lovasszobra (1390). Nem tudni, Nagy Lajos korában ajándékként, vagy később került-e Prágába a Szent György-szobor, és eredetileg is kútszobor volt-e, vagy fülkében esetleg oltáron állt.
29. A PADLIZSÁNKRÉMNEK. A mindennap ehető padlizsánkrém Erdélyben kétféleképpen készül. Az egyik a majonézes változat, amikor a megsült (lehetőleg szénen, parázson) padlizsánt lehámozzák, lemossák és felturmixolják, ebbe belekevernek lereszelt vöröshagymát, sót, borsot, majd ezt simára, majdnem habosra keverik. A másik változat ugyanez majonéz nélkül.
30. A „magyar Versailles”-nek nevezett bonchidai kastély utolsó lakója gróf BÁNFFY MIKLÓS (1873-1950), író, kultúrpolitikus, grafikus és könyvillusztrátor volt, aki a régi Magyarország legeslegelőkelőbbjei közt számon tartott, „losonczi” nemesi előnevet viselő Bánffy nemzetség kései leszármazottjaként látta meg a napvilágot. (A losonczi Bánffyak IV. Béla nádorának, a mongolok elleni legelső csatában hősi halált halt Tomaj Dénesnek leszármazottjai voltak; ez a Tomaj pedig a „besenyő herceg” címet viselte, mivel az első Árpádok idején hosszas ellenségeskedés után a magyarokkal elkeveredett és néhány nemzedék alatt magyarrá vált besenyők fejedelmeinek leszármazottja volt. Alig-alig volt magyar nemzetség, amely ilyen hosszú és ilyen régóta szüntelenül az ország leghatalmasabbjai közt helyet foglaló múltra tekinthetett volna vissza. A XV. század óta Erdélyben éltek.) Ferenc József halála után 1916-ban Bánffy rendezte IV. Károly koronázási ünnepségét. Bánffy, aki eleve pacifista volt, és értelmetlen, bűnös vérontásnak tudta a háborút, háborúellenes tüntetéssé változtatta IV. Károly koronázási ünnepségét és a díszfelvonulást: a díszmagyarba öltözött urak után a menetbe sorozta a háború rokkant katonáit, mankóval járó sántákat, karjukat vesztett bénákat és kézen fogva vezetett vakokat is. A trianoni békeszerződést követően felismerte igazi nagy feladatát: haza kell menni Erdélybe, és a királyi Romániában őrizni, szervezni, fejleszteni a magyar irodalmat. 1926-ban végleg hazaköltözött, a román állampolgárság mellett döntött, ellentétben a kölcsönösen uszító magyar és román hivatalos politikával, a szomszéd népek megbékélését és megértő együttélését hirdette. És megszervezte az Erdélyi Helikon munkaközösségét és az ezzel azonos című folyóiratot. A munkaközösség elnöke, a folyóirat főszerkesztője volt. Szigorú és színvonalas bíráló, és baráti segítő. Biztosította az írók megélhetését és az olvasók jó könyvekhez jutását. Kolozsvári otthona a magyar irodalom találkozóhelye lett. De ha elvonult Bonchidára, a könyvei közé, ahol írni szeretett, különös, anakronisztikuséletet élt. Ebbe a gyönyörű kastélyba, amelyen több század stílusa hagyta nyomát, sose engedte bevezetni a villanyt. Este gyertya mellett írt. Ha vendéget látott Bonchidán, sokágú gyertyatartókban világított a régi hangulatokat idéző fény, és az esti beszélgetések után a vendéget vagy vendégeket barokk ízlésű libériába öltözött inasok fáklyavilág mellett vezették a sötét, tekervényes folyosókon a vendégszobák felé. Fő műve az Erdélyi történet című trilógia. A három összefüggő regény (Megszámláltattál..., És híjjával találtattál..., Darabokra szaggattatol...) kritikai realizmusunk egyik nagyon is jelentékeny alkotása. A magyar arisztokrácia időszerűtlenné válását és pusztulásra ítéltségét a legjobb realista írók színvonalán ábrázolja a szélesen hömpölygő történet. 1934 és 1940 közt írta.

Összeállította: Szűcsné Jóna Ágota