Mű-tár

 

vers >>

                   szárazjég
                     pilinszky után, szabadon
 
                     beszippant a világ
                     aztán kifúj magából
                     és újra itthon - kitárulok
                     a semmi méhében

próza >>

szavak helyett
(leróhatatlan adósság)
 

Meg vagyok facsarodva. Valahol a nyakamban. Csüggök egy mondaton, lábam a levegőben karistol. Érzem, belémszorul valami, de végleg. Én is a párna alá akarom fúrni a fejem. Harapjak abból a levegőből. Ferde száj, belöttyedt lábak, rámdőlt élet. Némelyik szárnyaszegve gyászol, ott a hyposzagú üvegen túl, oldalra hajtott fejjel. A kar. Nyúló ritmusban, a hangokat eggyéoltva, visszhangozva (nem) mondja. Kenünk, Kened, Kenem, Kene, Ken... Elszállt alóluk valami. A levegő. Bennem rekedt. Krákogok, elhomályosul a hangom. Nem is akarok szólni. Borotválkozni. Lepje el arcom a serte. Perte. Magyaráznám lóbáló kézzel, nem mozdul. Összepréselném a fogam. Nem megy. Elmennék, lábam a levegőben karistol. Csendetek az én tehetetlenségem is, maradjunk így még egy picit. Mert sárkányok nincsenek. Csak háziak, amiket belénkszelidítettünk. A sárkányok hallgatnak. Most ők is. Mert úgy hullt ki az anyai fészekből, mint bárki más. És nincs visszaút. Előre se. Csak létezés van, ami tán a legrosszabb. Létezés, meg a váratlan rángások, elvesző szemek. Hol válik széppé, ami nincs már? Kié lesz a kihúnyó tűz? Odaadják, bekapjuk, korty víz, és kész. Kész?! Kész. I. Látod, Samukám, te is lehetsz így sehogy. Milyen érzés? Lefagyott a díszlet. Fehérköpenyes nő márványarcán könnyek fénylenek. Örök némaság. Csak a szárnyak karistoló verdesését lehet hallani.

műfordítás >>

Stevie Smith

Not Waving But Drowning 

Nobody heard him, the dead man,
But still he lay moaning:
I was much further out than you thought
And not waving but drowning.

Poor chap, he always loved larking
And now he's dead
It must have been too cold for him his heart gave way,
They said.

Oh, no no no, it was too cold always
(Still the dead one lay moaning)
I was much too far out all my life
And not waving but drowning.

Aki fuldokol, nem integet 

Senki sem hallotta őt, a holtat,
Mégis felnyögött hirtelen:
Messzebb voltam sokkal, mint hittétek,
És aki fuldokol, nem integet.

Szegény pasas, mindig is szerette a tréfát,
Amikor élt még,
Biztos túl hideg volt neki, feladta a szíve,
Vélték.

Ó, nem, nem, nem, mindig is túl hideg volt,
(Nyögött fel a holt hirtelen)
Egész életemben túlontúl messze voltam,
És aki fuldokol, nem integet.

>> Vissza a főoldalra