Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium
A hangszerek csodálatos világa

Főoldal - Zalaegerszegi Zenebarátok Klubja - Zeneklub online - 2018. márc.

Zeneklub - online

 

A hangszerek csodálatos világa

A mélyhegedű

 

A mélyhegedű (brácsa) (Wikipédia)
A mélyhegedű (Philharmonia Orchestra, London)

 

A Wikipédia szerint a magyar nyelvben a hangszert eredetileg mélyhegedűnek hívták. A brácsa elnevezés csak később terjedt el, tulajdonképpen tévesen. A brácsa régebben ugyanis háromhúros kontrahegedűt jelentett, amin kizárólag akkordokat játszottak, főleg a magyar és a román népzenében. Ugyanakkor az 1965-ös kiadású Zenei lexikonban nem is szerepel a mélyhegedű címszó, csak a brácsa. Ez utóbbi az elnevezést a viola da braccio (karhegedű) szóból származtatja, ami 1500 körül alakult ki, és alapját képezte valamennyi mai vonós hangszerünknek.

Susanne Clark: Brácsa duó

A Klassz-IQ-s Tantusz könyv szerint* a vonós hangszerek közül a brácsán a legnehezebb játszani. Mivel a hangszer nagyobb, mint a hegedű, a zenésznek elképesztő módon ki kell tekernie a tagjait játék közben. A nehézségek miatt csak elég kevés jó brácsás van a világon. Bár egy másik feltevés miatt azért van olyan kevés jó brácsás, mert sok másodrendű másodhegedűs átnyergel inkább a brácsára, hogy könnyebben jusson munkához. :)
A brácsások idejük nagy részét azzal töltik a zenekarban, hogy a hegedűk dallamához játsszák a kíséretet. Ennek következtében igen kevés brácsára írott versenymű létezik, és még kevesebb olyan brácsás, aki el is tudja játszani ezeket. :)
Mint az előző mondatok is mutatják, a brácsásokról több vicc született, mint bármelyik másik hangszerről. A zenészek mindegyike (a brácsásokat is beleértve) rengeteg ilyen viccet ismert. Bevezetésként idézek egyet.
Miből lehet tudni, hogy a brácsa elhangolódott? Mozog rajta a vonó. :)

 

Marin Marais (Marco Misciagna): Folías de España (8')
A virtuóz művet Marin Marais (1656-1728) francia zeneszerző és brácsaművész komponálta, aki a programzene egyik legelső képviselője volt. A darab a zeneszerző 1701-ben kiadott gyűjteményében jelent meg. A címben szereplő fólia szó egy harmóniasorozatra utal, amely nagy népszerűségnek örvendett a korai barokkban. Marais a gyűjteményben mintegy 32 "kuplét" írt a dallamra.
Felvétel: Marco Misciagna

Telemann: Versenymű két mélyhegedűre TWV 52:G3 (9')
1. Avec douceur, 2. Gay, 3. Largo, 4. Vivement
(1. Lent, 2. Gai, 3. Large, 4. Vif)
A versenymű 1740 körül, a zeneszerző franciaországi utazásának benyomásai alapján készült (eredetileg violettára - 3 húros hangszer a 16. században). Talán ezért is kapott az első és az utolsó tétel francia eredetű elnevezést. Telemann idejében Németország területén nem volt túl népszerű a mélyhegedű, mert angol eredetűnek tartották. Telemann azonban maga is játszott a hangszeren, így több versenyművet komponált rá.
Felvétel: Jean-Louis Blouin, Annie Morrier, Les Violons du Roy, Quebec, 2010
A mű érdekes elemzése

Beethoven: Esz-dúr "Szemüveg" duó mélyhegedűre és csellóra (11')
Az 1797 körül írt mű 1912-ben jelent meg először. Befejezetlen maradt, csak az Allegro és a Menüett tételek készültek el. Beethoven valószínűleg barátjának, Nikolaus Zmeskallnak, egy amatőr csellistának írta. A zeneszerző maga is játszott mélyhegedűn. A zenetörténészek úgy vélik, hogy Beethoven és Zmeskall együtt adták elő. A mű teljes címe: duó "mit zwei obligaten Augengläsern" (két kötelező szemüveggel?). Ez talán arra utal, hogy Zmeskall kölcsönadta Beethovennek a szemüvegét.
Felvétel: Elzbieta Weyman, James Holland

Dittersdorf: D-dúr sinfonia concertante mélyhegedűre és nagybőgőre Kr. 127 (13')
1. Allegro, 2. Menuetto, 3. Allegro ma non troppo
A műfaji megjelölés átmenetet képez a versenymű és a szimfónia között. Általában két vagy több szólista adja elő zenekari kísérettel. Dittersdorf az 1799. október 24-én bekövetkezett halála előtt alig 3 nappal fejezte be a művet, amely legnépszerűbb darabjai közé tartozik. Egy részletes ismertető található róla a Facebook A History of the Double Bass in 100 Pieces lapján.
Felvétel: Cristina Cordero, Miguel Pliego, Andrés Segovia Chamber Orchestra, Auditorio Nacional - Sala de Cámara, Madrid, 2017

Szünet

A következő mű előtt ismét egy brácsás vicc.
Nemrégiben a repülőn az egyik utas szóba elegyedett a szomszédjával.
- Van egy nagyszerű brácsás viccem. - mondta neki.
- Jó, de figyelmeztetem, hogy brácsás vagyok. - felelte erre a szomszédja.
- Ó, nem gond, akkor majd jó lassan mondom. :)

Händel (Halvorsen): g-moll passacaglia a g-moll szvitből, HWV 432 (6')
A passacaglia kedvelt variációs forma volt a 17-18. században (lásd például: Wikipedia). A mű eredetileg a g-moll szvitben (No. 7.) szerepelt, melyet csembalóra komponált a zeneszerző, bár manapság már ritkán szólaltatják meg ezen a hangszeren. Händel tanítási célból írt néhány csembalószvitet, de ezek jó része hiányos, befejezés nélkül hagyta félbe munkáit. Csak az első nyolcat adta ki, néhol azonban ezekből is hiányoznak a belső szólamok és a díszítések. A passacagliát Johan Halvorsen, norvég hegedűművész írta át hegedűre és mélyhegedűre 1893-ban. Mélyhegedű helyett gyakran csellón vagy nagybőgőn adják elő.
Felvétel: Michael Shaham, Noga Shaham, Jerusalem Music Centre, 2017
Halvorsen átiratának érdekes összehasonlítása az eredeti művel

Sosztakovics: Prelude (3')
Sosztakovics több filmzenét komponált, köztük a Bögöly című, 1955-ös szovjet filmhez. Később Lev Atovmijan, orosz zeneszerző egy zenekari szvitet állított össze a filmzenéből. Ennek 7. tételéből, és Sosztakovics további műveiből született az "5 darab két hegedűre és zongorára" című átirat, melynek a Prelude az 1. tétele. A zeneszerző szokásos keserű és sötét stílusával ellenétben ezek a darabok meleg lírát jelenítenek meg. A felvételen a 2. hegedű szólamát mélyhegedű szolgáltatja.
Felvétel: Nathan Chan, Michael Casimir

Bartók: Brácsaverseny BB128 (24')
1. Moderato - Lento parlando, 2. Adagio religioso - Allegretto, 3. Allegro vivace
Bartók Béla 1945 nyarán komponálta brácsaversenyét, amikor már a leukémia utolsó állapotában szenvedett. A művet William Primrose, amerikai brácsaművész kérésére írta, bár először nem akarta elfogadni a felkérést, mert szerinte a brácsa alkalmatlan szólóhangszernek. Meggyőződését akkor változtatta meg, amikor Primrose elődadásában meghallgatta William Walton brácsaversenyét. A művet Bartók halála után Serly Tibor, amerikában élő magyar zeneszerző fejezte be, bár később több befejezése is keletkezett (részletesebben lásd a Wikipédia szócikkét).
Felvétel: Hanna Lee, Koreai Szimfonikus Zenekar, Seoul Art Center, 2014

Bruch (1838-1920): F-dúr románc mélyhegedűre és zenekarra Op. 85 (8')
A német zeneszerző és karmester több mint 200 darabot komponált. Ez a műve 1911-ben született. A rövid szerzeményt Maurice Vieux-nek írta, aki a párizsi opera és konzervatórium zenekarának volt a brácsása. A kompozíció nagyszerű lehetőséget szolgáltat az előadóművész számára, hogy megcsillogtassa tudását és tehetségét. Bruch több művet is írt erre a hangszerre, többek között egy kettőskoncertet klarinétra, mélyhegedűre és zenekarra.
Felvétel: Peter Chun

Ráadás

Miért nem megy át egy brácsás a temetőn? Mert túl sok ott a kereszt.
(Zenei anekdoták, aforizmák és viccek, Rózsavölgyi Kiadó, 2011)

Vivaldi: d-moll viola d'amore és lant concerto RV 540 (12')
1. Allegro, 2. Largo, 3. Allegro
A "szerelmi hegedű" nagyon népszerű hangszer volt 17-18. század fordulóján. A dallamhúrok mellett úgynevezett együttrezgő húrokkal is rendelkezik, melyek miatt sokkal jobban zeng a megszólaló dallam. Leopold Mozart azt írta a hangjáról, hogy "különösen bájos a csöndes estében". A hangszer a 18. században visszaszorult, sok példányát mélyhegedűvé alakították át (lásd még: https://hu.wikipedia.org/wiki/Viola_d’amore). Vivaldi több versenyművet is írt erre a hangszerre, de a partitúra szerint megszólal Erkel Bánk bánjában is.
Felvétel: New York Baroque Incorporated, 2014

Érdemes még meghallgatni:
 Kodály: Szerenád két hegedűre és mélyhegedűre (1. tétel, 2. tétel, 3. tétel)
Stamitz: D-dúr brácsaverseny

* A bevezető további része főleg ezen a könyvön alapul. :)

JT

Brácsás viccek

A műsor összeállítása során annyira megtetszettek a brácsás viccek, hogy magam is kitaláltam néhányat. A szakkifejezések magyarázatát a lábjegyzetek tartalmazzák. - JT


Mottó (ezt nem én találtam ki)
- Hányszor nevet a brácsás egy viccen?
- Háromszor. Először, amikor hallja.
Másodszor, amikor elmagyarázzák neki.
Harmadszor, amikor megérti. 🙂

- Hogyan kell köszönni a brácsának?
- Brá, csá!
🙂
- Mit mond a bot, amikor eltörik?
- Reccs.
- És mit mond a brácsa, amikor eltörik?
- Bráccs.
🙂
- Miért használnak a brácsások c-kulcsot?
- Azért, mert csak eddig a betűig ismerik az ábécét. 1 🙂

- Miért ülnek a brácsások a karmester előtt?
- Azért, mert a karmester mögött a nézők már elfoglalták a helyeket.
🙂
- Mi a különbség a fűrészelés és a brácsa vonójának a húzogatása között?
- A fűrészelésnek van haszna.
🙂
Ragozás: brácsom, brácsod, brácsa.
🙂
- Mi van az a-rácsa és a c-rácsa között?
(Erre nem árulom el a választ.)
🙂
- Miért fúvós hangszer a brácsa?
- De hát a brácsa nem is fúvós hangszer!
- Pszt! Ezt nehogy megmondd a brácsásoknak!
🙂
- Mit mond a brácsás, amikor a karmester lekopogja miatta a próbát?
- C'est la viola. 2
🙂
- Miért nem tud három brácsás unisono játszani?
- Mert a harmadik nem tudja, hogy a másik kettő közül melyiket kövesse. 3
🙂
A zenekari próba előtt az egyik brácsás megkérdezi a másikat:
- Mióta kezdődik ez a darab leütéssel?
- Amióta fejjel lefelé tartod a kottát. 4
🙂
A brácsás homlokát ráncolva tanulmányozza a kottát, majd boldogan felkiált:
- Hisz ez cé! 5
🙂
A zenekari próba közben az egyik brácsás figyelmezteti a másikat:
- Nem látod, hogy adagio?
- Ne sürgess, ne sürgess! 6
🙂
A karmester lekopogja a próbát, és figyelmezteti a brácsást:
- Nem látja, hogy az ott egy esz?
Erre a brácsás:
- Esz, nem esz, nem kap mást.
🙂
- Milyen lesz az a brácsa, amelyik elveszti a g-húrját?
- Dacos. 7
🙂
- Miből jön rá a brácsás, hogy mélyhegedű helyett nagybőgőt illesztett az álla alá?
- A bal kezével nem éri el a fogólapot.
🙂
Próba közben megkérdezi az egyik brácsás a másikat:
- Miért játszol mindent pizzicato?
- Pszt! Otthon felejtettem a vonót. 8
🙂
Az egyik brácsás értetlenkedve nézi a kottát, majd megkérdezi a másikat:
- Te! Mit jelent ez a hullámvonal a hangjegy fölött?
- Biztosan ondeggiante kell játszani. 🙂 9

Az egyik brácsás értetlenkedve nézi a kottát, majd megkérdezi a másikat:
- Te! Mit jelent ez a hosszú hullámvonal a hangjegyek fölött?
- Biztosan ondeggiante kell játszani.
- És miért van eléje írva, hogy tr?
- Hát azért, mert transzverzális hullám. 9, 10
🙂
Két brácsás sétál a tengerparton. Megszólal az egyik:
- Te! Csaknem ez az a parti-túra, amit a karmester mindig emleget?
🙂
Két brácsás megy a sivatagban. Megszólal az egyik:
- Te! Elfújta a szél a kottát.
Erre a másik:
- Ne is törődj vele, a vonókat már úgyis régen elhagytuk!
🙂
- Mi az abszolút lehetetlen?
- Diszkont brácsán diszkant játszani. 11
🙂
- Honnan lehet tudni, hogy egy brácsás már túl sokat ivott?
- Onnan, hogy négy negyedben játssza a kétnegyedes ütemet.
🙂
- Honnan lehet tudni, hogy egy brácsás már túl sokat ivott?
- Onnan, hogy kvartolának nézi a duolát. 12
🙂
- Hogyan tudja megkülönböztetni a brácsás a mélyhegedűt a trombitától?
- A trombitának nincs vonója.
🙂
- Miért imádkozik a brácsás a fagotthoz?
- Mert azt hiszi, hogy az egy fa Gott. 13
🙂
- A zeneművek melyik részét szeretik a legjobban a brácsások?
- A generálpauzát. 14
🙂

Összeállította: Juhász Tibor

A zenei szakkifejezések magyarázata

1 c-kulcs vagy másként altkulcs: a violinkulcs (g-kulcs) és a basszuskulcs (f-kulcs) mellett használatos. Manapság gyakorlatilag csak a mélyhegedű szólamánál alkalmazzák. 🡑
2 C'est la vie: ilyen az élet, franciául. Viola: a brácsa "külföldi" neve. 🡑
3 Unisono: ugyanazon a hangon, egyszólamban. 🡑
4 Felütés: a zeneművek elején lévő csonka ütem, például egy negyedhangjegy a 3/4-es zeneműben. A karmester ilyenkor nem lefelé, hanem felfelé kezd vezényelni. 🡑
5 Hisz: fél hanggal megemelt h hang (h#). A mai, kromatikus hangrendszerben megegyezik a c hanggal. 🡑
6 Adagio: igen lassan (tempójelzés). 🡑
7 A brácsa húrjai: c, g, d, a. Ha elveszti a g-t, akkor marad: d, a, c. 🙂 🡑
8 Pizzicato: a vonó használata helyett ujjakkal pengetve a húrokat. 🡑
9 Ondeggiante: hullámzóan (az előadási mód jelzése). 🡑
10 Tr: a trilla jelölése, ami a szomszédos hangok gyors egymásutánban történő megszólaltatását jelenti. Transzverzális (hullám): a hullám terjedési irányára merőleges rezgés. Így rezeg például a brácsa húrja. 🙂 🡑
11 Diszkont: árengedményes. Diszkant: a hangszer magas hangosztályú típusa, például diszkant fuvola. A középkori discantus kifejezésből származik (disz-: görögül valamivel ellentétes, cantus: latinul ének), amely az alatta futó basszushoz viszonyítva magasan énekelt, szoprán szólamot jelentett. 🡑
12 Duola: két, egyenlő hosszúságú hang, melyet három, egyforma hosszúságú hangjegy időtartamának megfelelő idő alatt kell megszólaltatni (vö.: triola). Kvartola: négy, egyenlő hosszúságú hang, melyet három, egyforma értékű hangjegy időtartama alatt kell megszólaltatni (vö.: triola). 🡑
Duola és kvartola az eredeti ütemmel
13 Der Gott: isten (németül). 🡑
14 Generálpauza: általános szünet, a zenekar összes hangszere elhallgat egy időre. 🡑

Forrás: Böhm László: Zenei műszótár (Zeneműkiadó, 1952)

Egy kis ráadás azoknak, akik szorgalmasan végigolvasták a lábjegyzeteket: 🙂
Bach: Kettőskoncert mélyhegedűre (ráadás)
Jörg Widmann: Brácsaverseny
Jörg Widmann: 2. hegedűverseny (előadó: Carolin Widmann)

www.zmgzeg.edu.hu
Látogatók 2020. jan. 1. óta (Pageviews: a megnyitott oldalak száma)
Flag Counter