Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium

Főoldal - Zalaegerszegi Zenebarátok Klubja - Zeneklub online - 2019. dec.

Zeneklub - online

 

A szólótól a duoecettig
Kvartett és nonett


Mai koncertünket nonettel, azaz 9 hangszerre írt művel kezdjük. Bár a klasszikus kor nonettjeiben vonósok és fúvósok is szerepet kaptak, a későbbiekben ez utóbbiak egyre inkább kiszorították a vonósokat. Schubert Kis gyászzenéjében már csak fúvósokat hallhatunk. Egyes zenetörténészek szerint a 16 éves Schubert édesanyja 1812-es halálának emlékére komponálta a művet, de ezt Maurice Brown, a zeneszerző hiteles életrajzírója nem tartja valószínűnek. A darab alig 46 ütemből áll. Az első 23 ütemben kürtduett szólal meg, amelynek mindkét része megismétlődik. A dallamot aztán ugyanilyen szerkezetben eljátssza a teljes együttes. Ekkor a téma a kürtök mellett már a klarinétokon és a fagottokon is felhangzik, a trombiták és a kontrafagott kíséretével.
Schubert: Eine kleine Trauermusik (D79, 1813)
2 klarinét, 2 harsona, 2 kürt, 2 fagott, 1 kontrafagott
Felvétel: University of Iowa Chamber Winds (Riverside Recital Hall, Iowa City, 2013)

A nonettet sorozatunkban a kvartettel állítjuk párba. A vonóskvartettet gyakran a kamarazenei műfajok királynőjének nevezik. Általában két hegedű, mélyhegedű és cselló alkotja a kisegyüttest. A 18. század közepétől minden neves zeneszerző komponált vonóskvartettet. Leginkább elterjedt formáját, szerkezetét főleg Joseph Haydn alakította ki, aki elődeivel ellentétben már egyformán fontos szerepet szánt mind a négy hangszernek. A klasszikus korszak kvartettjei négy tételből állnak. A szonátaformájú első tételt egy lassúbb rész követi, ezt pedig egy menüett, ami után rondó zárja a művet. Haydnt most elkerüljük, később majd egy nonettet hallgatunk meg tőle. Mozart és Beethoven közismert kvartettjeit sem vesszük sorra. Következzen inkább a 18. század közkedvelt zeneszerzője, Luigi Boccherini, aki több mint 90 vonóskvartettet írt. Opus 52-es sorozatának érdekessége, hogy egy kivételtől eltekintve, mindegyik darabban a harmadik helyett a második tételben szólal meg a menüett.
Boccherini: C-dúr vonóskvartett (Op. 52, No. 1, G232, 1795)
1. Allegro con moto, 2. Minuetto/Trio, 3. Adagio, 4. Finale, Allegro Guisto
Felvétel: Stratchona String Quartet (Performing Arts Centre, Camrose, 2015)
Lásd még:
http://www.quartets.de/articles/origins.html
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_string_quartet_composers

Koncertünk első részét egy idősebb szerző fúvós nonettjével zárjuk. Gounod 68 évesen komponálta Kis szimfóniáját. Charles Gounod főleg operáiról közismert, de néhány kamarazenei műve is népszerű az előadók és koncertlátogatók körében. Két szimfóniája közül a "kisebbik" Paul Taffanel fuvolaművész kérésére készült. Főleg a második tétel emeli ki a fuvolát, amely egy hosszú melódiát játszik a többi hangszer kíséretével. A nyitótétel követi a klasszikus elődöket, de eleganciáját meglepő harmóniák színesítik. A scherzo vadásztémája után a finálé lendületes, vidám tétele emeli az ünnepi hangulatot.
Gounod: Kis szimfónia (1885)
1. Adagio et Allegretto, 2. Andante cantabile, 3. Scherzo, 4. Finale
fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 kürt, 2 fagott
Felvétel: Omega Ensemble (City Recital Hall, Sydney, 2016)

Szünet

Koncertünk második részét ismét egy fiatal szerzővel kezdjük, a 15 éves Beethovennel. Beethoven kiemelkedik a vonósnégyes szerzők sorából (is). Ennek ellenére egy másik műfajt idézünk meg. A zongorakvartett talán a második legnépszerűbb összeállítás volt a vonósnégyes után. A zongorát általában vonóstrió kísérte. Mozart, Schumann, Brahms, Dvorak és további számos zeneszerző komponált zongorakvartettet. Gyakran pedig nagyzenekari művek átirata jelent meg ilyen formában, így elő lehetett adni házi változatban. A 20. századi kompozíciókban a vonósok helyett inkább fúvósok kísérték a zongorát. A ténylegesen négy hangszerre készült művek mellett pedig írtak 8 kezes zongoradarabokat is (2 zongora, 2 zongorista [8 kéz], esetenként 2 zongora, 4 zongorista változatban - lásd például a további ajánlatokat).
Beethoven fiatalkori három zongorakvartettje közül most az utolsót hallgatjuk meg. Érdekessége, hogy a zeneszerző eredeti kéziratában elsőként szerepel ez a C-dúr kvartett, de a nyomtatott kiadásban a sorozat végére került. Beethoven egyébként később, 1. és 3. zongoraszonátájában is felhasználta a kvartett zenei anyagát. A kissé gyöngébb minőségű felvételért kárpótol bennünket a négy bájos hölgy lelkes előadása.
Beethoven: C-dúr zongorakvartett No. 3. (WoO 36, 1785)
1. Allegro vivace, 2. Adagio con espressione, 3. Rondo: Allegro
Felvétel: Passione Pianopict/ Quartet (Seoul Arts Center)

Úgy látszik, ma a fiatal szerzők uralják a terepet. Donizetti az operái előtt, ifjúkorában zongoraműveket, kamaradarabokat és néhány rövid szimfóniát, különböző szólóhangszerekre pedig mintegy 20 versenyművet komponált. Egy tételből álló, g-moll szimfóniáját 19 éves korában írta. Nagyon melodikus zene, kellemes eljátszani és meghallgatni. Különösebb mélységeket ne várjunk, de a mű eléggé változatos ahhoz, hogy fenntartsa a koncertlátogatók érdeklődését.
Donizetti: g-moll szimfónia fúvósokra (A509, 1817)
1. Andante - Allegro
fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 kürt és 2 fagott
Felvétel: Grupo Harmonie (Auditorio Sony, Viernes, 2016)

A festmény a fiatal Donizettit ábrázolja.*

Bár a nonettek többsége fúvósokra készült, főleg a klasszikus szerzemények között azért akadnak olyanok, melyekben vonósok is megszólalnak. Joseph Haydn a divertimentóit például kisebb zenekarra komponálta, vonósokkal, fúvósokkal. A most sorra kerülő G-dúr divertimento eredetileg a cassatio(n) megjelölést kapta, amely valószínűleg az osztrák gassatim (Gasse = utca) szlengből ered. A gassatim gehen kifejezést gyakran használták a 18. századi dialektusban az utcai zenélés megjelölésére. A latinos-olaszos cassatio forma egyaránt jelölhetett szerenádot és divertimentót. Akár cassatio, akár divertimento, valóban szórakoztató muzsika. :)
Haydn: G-dúr divertimento (Hob II:G1, 1760)
1. Allegro molto, 2. Menuetto, 3. Adagio, 4. Menuetto, 5. Finale, Presto
2 oboa, 2 kürt, 2 hegedű, 2 mélyhegedű és basso continuo
Felvétel: Linde Consortium
Az illusztráción Johan Joseph Zoffany: Charlotte királynő két legidősebb fiával (1765 körül), Royal Collection, Buckingham palota, London

A két nonett után befejezésül következzen egy kvartett - szaxofonokra. Maradunk a fiatal szerzőknél, Jean Francaix 23 évesen komponálta kis kvartettjét. Bár a mű elemi ritmusokból és dallamokból épül fel, eleganciája mégis megragadja a hallgató figyelmét. Az első tétel ABA formájú, amelyben staccato szakaszok fogják közre a középső, legato részt. A hangerő a ppp-től az fff-ig terjed. Ennek a dinamikai tartománynak a bejárását a hangszer kiemelkedő eszköztára teszi lehetővé. A lírai második tételt csak három zenész adja elő, vagyis egy trió szólal meg a kvartettben. Végül a harmadik tétel valóban komikus, pattogó, ugráló zene, amelyet az előző tételben pihenő szoprán szaxofon vezérel.
Jean Francaix (1912-1997): Petit Quatuor (1935)
1. Gaguenardise, 2. Cantilene, 3. Serenade comique
szoprán, alt, tenor és bariton szaxofon
Felvétel: Quatuor Niobé (Studio 106 de la Maison de la radio, 2016)

Ráadás

Bár az online koncerteken szándékosan csak teljes művek kerülnek sorra, most mégis kivételt teszek. A műsor összeállítása közben ugyanis ráakadtam egy gyöngyszemre, melyben éppen kilencen, korabeli hangszereken adják elő Bach Áriáját a 3. zenekari szvitből. Ráadásul az eredeti partitúrában csak négy hangszer (2 hegedű, mélyhegedű és basso continuo) szerepel, tehát tulajdonképpen egy kvartettet hallunk 9 hangszeren megszólaltatva.
Bach: Ária, 3. zenekari szvit, 2. tétel (BWV 1068, 1730)
Felvétel: Voices of Music

A ráadás ráadásaként pedig lássunk egy speciális "kvartettet"! Albert Lavignac inkább elméleti munkásságáról híres, mint szerzeményeiről. A párizsi konzervatóriumban tanított összhangzattant. Henry Casadeus és Debussy is a tanítványai közé tartozott. Galoppja 8 kézre, 4 zongoristára és egy zongorára készült.
Albert Lavignac (1846-1916): Galop Marche (~1860)
Felvétel: Enharmonia Piano Ensemble (2016)

További ajánlatok

Louis Spohr: F-dúr (Nagy) nonett fúvósokra és vonósokra (Op. 31)
      Az első olyan mű, amelynek a címében szerepel a nonett megjelölés.
Copland: Nonett vonósokra
      Csak vonósokra komponált nonett.
Saint-Saëns: Danse Macabre (Op. 40)
      két zongora, négy zongorista, nyolc kéz

* Forrás: www.wikiwand.com/de/Gaetano_Donizetti

Összeállította: Juhász Tibor

www.zmgzeg.edu.hu
Látogatók 2020. jan. 1. óta (Pageviews: a megnyitott oldalak száma)
Flag Counter