Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium


Főoldal - Zalaegerszegi Zenebarátok Klubja - Zeneklub online - 2021/22. Gradus ad Parnassum - 1. sorozat

Zeneklub - online

 

Gradus ad Parnassum
1. sorozat: A régi nagy kedvencek - 2. hét

"Ezen a listán azok a hihetetlenül gyönyörű darabok szerepelnek, melyeket valószínűleg mindenki felismer." (Klassz-IQs)

Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny, Op. 73. (39’)
Beethoven idején a zongora jelentős átalakuláson ment át. Megváltozott az építés technikája. Megnőtt a hangszer hangereje, kiszélesedett a hangterjedelme. A gyöngyöző futamok, édes dallamok mellett új effektusok kínálkoztak a zeneszerző és az előadó számára. Beethoven zongoraművein jól megfigyelhető az egyre szélesebb skálájú lehetőségek kihasználása.
Az Esz-dúr zongoraverseny első tételének indulószerű tematikája, forradalmi lendülete rokona az Eroica szimfóniának. (Az angolok a művet The Emperor – A Császár alcímen ismerik, Napóleonra utalva.) A darab joggal nevezhető zongorára és zenekarra írt szimfóniának. A zongoraszólamot telt fogású, tömören zengő akkordok és dúsan áradó, fénylő passzázsok, a kifejezés addig nem tapasztalt széles skálája a kérleléstől a mennydörgésig, a színek páratlan gazdagsága jellemzi. A versenymű szokatlan módon, szóló kadenciával kezdődik, amely a virtuóz rögtönzés valamennyi jegyét magán viseli. A lassú tétel korálszerű, áhítatos éneke a vonósok együttesén csendül fel, melyet olykor megerősít a fuvolák, klarinétok, fagottok csoportja. A szólóhangszer a tétel közepén csupán egyszer szólaltatja meg a koráldallamot, egyébként beéri ennek figuratív körülírásával. A tétel végén önfeledt rögtönzésbe kezd a zongora. Félénken próbálgatja a záró rondó témáját. Ilyen módon a befejező tétel közvetlenül kapcsolódik az előzőhöz. A 3. tételből mindvégig kirobbanó temperamentum, diadalmas jókedv árad. A befejezés előtt újabb ötlettel lep meg a zeneszerző. A szólóhangszer a sejtelmes üstdob-ritmus halk dobbanásai felett vesz búcsút, majd a viharzóan gyors kóda unisono-skálaátmeneteivel cseng ki a zongora.

Schubert: 8. (befejezetlen) szimfónia (27’)
(https://youtu.be/oBPwpX3VDZE, 31’)
A szimfónia elkallódott kéziratát csak évekkel a zeneszerző halála után fedezték fel. A fennmaradt vázlatok arra utalnak, hogy Schubert nem kéttételesnek tervezte a zeneművet.
Az első tétel drámai összecsapással kezdődik, ami heves erővel folytatódik, és nem csitul a szonátatéma visszatérésében sem, ahol a kétségbeesés és a vigasztalás kettőzött intenzitással méri össze erejét. A végső szó mégis a bánaté. A második tétel levegős-derűs hangulatba enyhül. Megkönnyebbülést hoz a kamarazeneszerűen áttört hangszerelés és a melodika nyugtató, édes-bús ringatása. A kibontakozás szenvedélyes lendülete azonban nemegyszer visszaidézi az első tétel tragikus mottóját. A tétel kicsengése ennek ellenére megnyugtató, érzelmes emlékezés és könnyes mosoly.

(Pándi Marianne: Hangversenykalauz alapján)

 

www.zmgzeg.edu.hu
Látogatók 2020. jan. 1. óta (Pageviews: a megnyitott oldalak száma)
Flag Counter