|
|
|
Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium
|
|
E-napló,
Moodle,
Közzétételi lista
ECL nyelvvizsga
Beiskolázás
Segédanyag új beiratkozók diákigazolvány igényléséhez
2024 tanulmányi területek
Mit kell tudni az Arany János Tehetséggondozó Programról
Álláspályázatok - 2024
Álláspályázati kiírások
Igazgatói pályázat - 2020
Az igazgatói pályázattal kapcsolatos
dokumentumok
Zrínyi DÖK
A Zrínyi DÖK a
Facebookon
Arany János tehetséggondozó program
Iskolai Közösségi Szolgálat
Tájékoztató, hírek
Továbbtanulás, érettségi
OKTV, versenyek
Ifjúságvédelem
Kulturális rovatok
A kulturális rovatok
archívuma
|
A hangszerek csodálatos világa
Főoldal - Zalaegerszegi Zenebarátok Klubja
- Zeneklub online - 2018. márc.
Zeneklub - online
A hangszerek csodálatos világa
A mélyhegedű
A mélyhegedű (brácsa) (Wikipédia)
A mélyhegedű (Philharmonia Orchestra,
London)
A Wikipédia szerint a magyar nyelvben a hangszert eredetileg mélyhegedűnek hívták. A brácsa
elnevezés csak később terjedt el, tulajdonképpen tévesen. A brácsa régebben
ugyanis háromhúros kontrahegedűt jelentett, amin kizárólag akkordokat
játszottak, főleg a magyar és a román népzenében. Ugyanakkor az 1965-ös kiadású
Zenei lexikonban nem is szerepel a mélyhegedű címszó, csak a brácsa. Ez utóbbi
az elnevezést a viola da braccio (karhegedű) szóból származtatja, ami 1500 körül
alakult ki, és alapját képezte valamennyi mai vonós hangszerünknek.
|
Susanne Clark: Brácsa duó
|
A Klassz-IQ-s Tantusz könyv szerint* a vonós hangszerek közül a
brácsán a legnehezebb játszani. Mivel a hangszer nagyobb, mint a hegedű, a
zenésznek elképesztő módon ki kell tekernie a tagjait játék közben. A nehézségek
miatt csak elég kevés jó brácsás van a világon. Bár egy másik feltevés miatt
azért van olyan kevés jó brácsás, mert sok másodrendű másodhegedűs átnyergel
inkább a brácsára, hogy könnyebben jusson munkához. :)
A brácsások idejük nagy részét azzal töltik a zenekarban, hogy a hegedűk
dallamához játsszák a kíséretet. Ennek következtében igen kevés brácsára írott
versenymű létezik, és még kevesebb olyan brácsás, aki el is tudja játszani
ezeket. :)
Mint az előző mondatok is mutatják, a brácsásokról több vicc született, mint
bármelyik másik hangszerről. A zenészek mindegyike (a brácsásokat is beleértve)
rengeteg ilyen viccet ismert. Bevezetésként idézek egyet.
Miből lehet tudni, hogy a brácsa elhangolódott? Mozog rajta a vonó. :)
Marin Marais (Marco
Misciagna): Folías de España (8')
A virtuóz művet Marin Marais (1656-1728) francia zeneszerző és
brácsaművész komponálta, aki a programzene egyik legelső
képviselője volt. A darab a zeneszerző 1701-ben kiadott
gyűjteményében jelent meg. A címben szereplő fólia szó egy
harmóniasorozatra utal, amely nagy népszerűségnek örvendett a korai
barokkban. Marais a gyűjteményben mintegy 32 "kuplét" írt a dallamra.
Felvétel: Marco Misciagna
Telemann: Versenymű
két mélyhegedűre TWV 52:G3 (9')
1. Avec douceur, 2. Gay, 3. Largo, 4. Vivement
(1. Lent, 2. Gai, 3. Large, 4. Vif)
A versenymű 1740 körül, a zeneszerző franciaországi utazásának
benyomásai alapján készült (eredetileg violettára - 3 húros
hangszer a 16. században). Talán ezért is kapott az első és az
utolsó tétel francia eredetű elnevezést. Telemann idejében
Németország területén nem volt túl népszerű a mélyhegedű, mert
angol eredetűnek tartották. Telemann azonban maga is játszott a
hangszeren, így több versenyművet komponált rá.
Felvétel: Jean-Louis Blouin, Annie Morrier, Les Violons du Roy,
Quebec, 2010
A mű érdekes elemzése
Beethoven: Esz-dúr
"Szemüveg" duó mélyhegedűre és csellóra (11')
Az 1797 körül írt mű 1912-ben jelent meg először. Befejezetlen maradt, csak az
Allegro és a Menüett tételek készültek el. Beethoven valószínűleg barátjának, Nikolaus Zmeskallnak,
egy amatőr csellistának írta. A zeneszerző maga is játszott
mélyhegedűn. A zenetörténészek úgy vélik, hogy Beethoven és
Zmeskall együtt adták elő. A mű teljes címe:
duó "mit zwei obligaten Augengläsern" (két kötelező szemüveggel?). Ez talán arra utal, hogy Zmeskall kölcsönadta Beethovennek a
szemüvegét.
Felvétel: Elzbieta Weyman, James Holland
Dittersdorf: D-dúr
sinfonia concertante mélyhegedűre és nagybőgőre Kr. 127
(13')
1. Allegro, 2. Menuetto, 3. Allegro ma non troppo
A műfaji megjelölés átmenetet képez a versenymű és a szimfónia
között. Általában két vagy több szólista adja elő zenekari
kísérettel. Dittersdorf az 1799. október 24-én bekövetkezett
halála előtt alig 3 nappal fejezte be a művet, amely
legnépszerűbb darabjai közé tartozik. Egy részletes ismertető
található róla a Facebook
A History of the Double Bass in 100 Pieces lapján.
Felvétel: Cristina Cordero, Miguel Pliego, Andrés Segovia
Chamber Orchestra, Auditorio Nacional - Sala de Cámara, Madrid,
2017
Szünet
A következő mű előtt ismét egy brácsás vicc.
Nemrégiben a repülőn az egyik utas szóba elegyedett a szomszédjával.
- Van egy nagyszerű brácsás viccem. - mondta neki.
- Jó, de figyelmeztetem, hogy brácsás vagyok. - felelte erre a szomszédja.
- Ó, nem gond, akkor majd jó lassan mondom. :)
Händel (Halvorsen): g-moll
passacaglia a g-moll szvitből, HWV 432 (6')
A passacaglia kedvelt variációs forma volt a 17-18.
században (lásd például:
Wikipedia). A mű eredetileg a g-moll
szvitben (No. 7.) szerepelt, melyet csembalóra komponált a zeneszerző, bár
manapság már ritkán szólaltatják meg ezen a hangszeren. Händel tanítási célból
írt néhány csembalószvitet, de ezek jó része hiányos, befejezés nélkül hagyta
félbe munkáit. Csak az első nyolcat adta ki, néhol azonban ezekből is hiányoznak
a belső szólamok és a díszítések. A passacagliát Johan Halvorsen, norvég
hegedűművész írta át hegedűre és mélyhegedűre 1893-ban. Mélyhegedű helyett
gyakran csellón vagy nagybőgőn adják elő.
Felvétel: Michael Shaham, Noga Shaham, Jerusalem Music Centre, 2017
Halvorsen
átiratának érdekes összehasonlítása az eredeti művel
Sosztakovics: Prelude (3')
Sosztakovics több filmzenét komponált, köztük a Bögöly című, 1955-ös szovjet
filmhez. Később Lev Atovmijan, orosz zeneszerző egy zenekari szvitet állított
össze a filmzenéből. Ennek 7. tételéből, és Sosztakovics további műveiből
született az "5 darab két hegedűre és zongorára" című átirat, melynek a Prelude
az 1. tétele. A zeneszerző szokásos keserű és sötét stílusával ellenétben ezek a
darabok meleg lírát jelenítenek meg. A felvételen a 2. hegedű szólamát
mélyhegedű szolgáltatja.
Felvétel: Nathan Chan, Michael Casimir
Bartók: Brácsaverseny BB128
(24')
1. Moderato - Lento parlando, 2. Adagio religioso - Allegretto, 3. Allegro
vivace
Bartók Béla 1945 nyarán komponálta brácsaversenyét, amikor már a leukémia utolsó
állapotában szenvedett. A művet William Primrose, amerikai brácsaművész kérésére
írta, bár először nem akarta elfogadni a felkérést, mert szerinte a brácsa
alkalmatlan szólóhangszernek. Meggyőződését akkor változtatta meg, amikor
Primrose elődadásában meghallgatta William Walton brácsaversenyét. A művet
Bartók halála után Serly Tibor, amerikában élő magyar zeneszerző fejezte be, bár
később több befejezése is keletkezett (részletesebben lásd a
Wikipédia
szócikkét).
Felvétel: Hanna Lee, Koreai Szimfonikus Zenekar, Seoul Art Center, 2014
Bruch (1838-1920): F-dúr románc mélyhegedűre és
zenekarra Op. 85 (8')
A német zeneszerző és karmester több mint 200 darabot komponált. Ez a műve
1911-ben született. A rövid szerzeményt Maurice Vieux-nek írta, aki a párizsi
opera és konzervatórium zenekarának volt a brácsása. A kompozíció nagyszerű
lehetőséget szolgáltat az előadóművész számára, hogy megcsillogtassa tudását és
tehetségét. Bruch több művet is írt erre a hangszerre, többek között egy
kettőskoncertet klarinétra, mélyhegedűre és zenekarra.
Felvétel: Peter Chun
Ráadás
Miért nem megy át egy brácsás a temetőn? Mert túl sok ott a kereszt.
(Zenei anekdoták, aforizmák és viccek, Rózsavölgyi Kiadó, 2011)
Vivaldi: d-moll viola d'amore és
lant concerto RV 540 (12')
1. Allegro, 2. Largo, 3. Allegro
A "szerelmi hegedű" nagyon népszerű hangszer volt 17-18. század fordulóján. A
dallamhúrok mellett úgynevezett együttrezgő húrokkal is rendelkezik, melyek
miatt sokkal jobban zeng a megszólaló dallam. Leopold Mozart azt írta a hangjáról,
hogy "különösen bájos a csöndes estében". A hangszer a 18. században
visszaszorult, sok példányát mélyhegedűvé alakították át (lásd még:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Viola_d’amore). Vivaldi több versenyművet is
írt erre a hangszerre, de a partitúra szerint megszólal Erkel Bánk bánjában is.
Felvétel: New York Baroque Incorporated, 2014
Érdemes még meghallgatni:
Kodály: Szerenád két hegedűre és mélyhegedűre (1.
tétel, 2. tétel,
3. tétel)
Stamitz: D-dúr brácsaverseny
* A bevezető további része főleg ezen a könyvön alapul. :)
JT
Brácsás viccek
|
A műsor összeállítása során annyira megtetszettek a brácsás viccek, hogy
magam is kitaláltam néhányat. A szakkifejezések magyarázatát a lábjegyzetek
tartalmazzák. - JT
Mottó (ezt nem én találtam ki)
- Hányszor nevet a brácsás egy viccen?
- Háromszor. Először, amikor hallja.
Másodszor, amikor elmagyarázzák neki.
Harmadszor, amikor megérti. 🙂
|
|
- Hogyan kell köszönni a brácsának?
- Brá, csá!
🙂
- Mit mond a bot, amikor eltörik?
- Reccs.
- És mit mond a brácsa, amikor eltörik?
- Bráccs.
🙂
- Miért használnak a brácsások c-kulcsot?
- Azért, mert csak eddig a betűig ismerik az ábécét. 1
🙂
- Miért ülnek a brácsások a karmester előtt?
- Azért, mert a karmester mögött a nézők már elfoglalták a helyeket.
🙂
- Mi a különbség a fűrészelés és a brácsa vonójának a húzogatása között?
- A fűrészelésnek van haszna.
🙂
Ragozás: brácsom, brácsod, brácsa.
🙂
- Mi van az a-rácsa és a c-rácsa között?
(Erre nem árulom el a választ.)
🙂
- Miért fúvós hangszer a brácsa?
- De hát a brácsa nem is fúvós hangszer!
- Pszt! Ezt nehogy megmondd a brácsásoknak!
🙂
- Mit mond a brácsás, amikor a karmester lekopogja miatta a próbát?
- C'est la viola.
2
🙂
- Miért nem tud három brácsás unisono játszani?
- Mert a harmadik nem tudja, hogy a másik kettő közül melyiket kövesse.
3
🙂
A zenekari próba előtt az egyik brácsás megkérdezi a másikat:
- Mióta kezdődik ez a darab leütéssel?
- Amióta fejjel lefelé tartod a kottát. 4
🙂
A brácsás homlokát ráncolva tanulmányozza a kottát, majd boldogan felkiált:
- Hisz ez cé! 5
🙂
A zenekari próba közben az egyik brácsás figyelmezteti a másikat:
- Nem látod, hogy adagio?
- Ne sürgess, ne sürgess! 6
🙂
A karmester lekopogja a próbát, és figyelmezteti a brácsást:
- Nem látja, hogy az ott egy esz?
Erre a brácsás:
- Esz, nem esz, nem kap mást.
🙂
- Milyen lesz az a brácsa, amelyik elveszti a g-húrját?
- Dacos. 7
🙂
- Miből jön rá a brácsás, hogy mélyhegedű helyett nagybőgőt illesztett az
álla alá?
- A bal kezével nem éri el a fogólapot.
🙂
Próba közben megkérdezi az egyik brácsás a másikat:
- Miért játszol mindent pizzicato?
- Pszt! Otthon felejtettem a vonót. 8
🙂
Az egyik brácsás értetlenkedve nézi a kottát, majd megkérdezi a másikat:
- Te! Mit jelent ez a hullámvonal a hangjegy fölött?
- Biztosan ondeggiante kell játszani. 🙂 9
Az egyik brácsás értetlenkedve nézi a kottát, majd megkérdezi a másikat:
- Te! Mit jelent ez a hosszú hullámvonal a hangjegyek fölött?
- Biztosan ondeggiante kell játszani.
- És miért van eléje írva, hogy tr?
- Hát azért, mert transzverzális hullám. 9,
10
🙂
Két brácsás sétál a tengerparton. Megszólal az egyik:
- Te! Csaknem ez az a parti-túra, amit a karmester mindig emleget?
🙂
Két brácsás megy a sivatagban. Megszólal az egyik:
- Te! Elfújta a szél a kottát.
Erre a másik:
- Ne is törődj vele, a vonókat már úgyis régen elhagytuk!
🙂
- Mi az abszolút lehetetlen?
- Diszkont brácsán diszkant játszani. 11
🙂
- Honnan lehet tudni, hogy egy brácsás már túl sokat ivott?
- Onnan, hogy négy negyedben játssza a kétnegyedes ütemet.
🙂
- Honnan lehet tudni, hogy egy brácsás már túl sokat ivott?
- Onnan, hogy kvartolának nézi a duolát. 12
🙂
- Hogyan tudja megkülönböztetni a brácsás a mélyhegedűt a trombitától?
- A trombitának nincs vonója.
🙂
- Miért imádkozik a brácsás a fagotthoz?
- Mert azt hiszi, hogy az egy fa Gott. 13
🙂
- A zeneművek melyik részét szeretik a legjobban a brácsások?
- A generálpauzát. 14
🙂
Összeállította: Juhász Tibor
A zenei szakkifejezések magyarázata
1 c-kulcs vagy másként
altkulcs: a
violinkulcs (g-kulcs) és a basszuskulcs (f-kulcs) mellett használatos. Manapság
gyakorlatilag csak a mélyhegedű szólamánál alkalmazzák. 🡑
2 C'est la vie: ilyen az élet, franciául. Viola: a brácsa
"külföldi" neve. 🡑
3
Unisono: ugyanazon a hangon, egyszólamban.
🡑
4
Felütés: a zeneművek elején lévő csonka ütem,
például egy negyedhangjegy a 3/4-es zeneműben. A karmester ilyenkor nem lefelé,
hanem felfelé kezd vezényelni. 🡑
5
Hisz: fél hanggal megemelt h
hang (h#).
A mai, kromatikus hangrendszerben megegyezik a c hanggal.
🡑
6
Adagio: igen lassan
(tempójelzés). 🡑
7 A brácsa húrjai: c, g, d, a. Ha elveszti a g-t,
akkor marad: d, a, c. 🙂 🡑
8
Pizzicato: a vonó használata helyett ujjakkal
pengetve a húrokat. 🡑
9
Ondeggiante: hullámzóan
(az előadási mód jelzése). 🡑
10 Tr: a
trilla jelölése, ami a szomszédos hangok
gyors egymásutánban történő megszólaltatását jelenti.
Transzverzális (hullám): a
hullám terjedési irányára merőleges rezgés. Így rezeg például a brácsa húrja.
🙂
🡑
11
Diszkont: árengedményes.
Diszkant: a hangszer magas hangosztályú típusa, például diszkant fuvola. A
középkori discantus kifejezésből származik (disz-: görögül valamivel ellentétes,
cantus: latinul ének), amely az alatta futó basszushoz viszonyítva
magasan énekelt, szoprán szólamot jelentett. 🡑
12
Duola: két, egyenlő hosszúságú hang, melyet
három, egyforma hosszúságú hangjegy időtartamának megfelelő idő alatt kell
megszólaltatni (vö.:
triola).
Kvartola: négy, egyenlő hosszúságú hang, melyet
három, egyforma értékű hangjegy időtartama alatt kell megszólaltatni (vö.:
triola). 🡑
Duola és
kvartola az eredeti ütemmel
13
Der Gott: isten (németül). 🡑
14
Generálpauza:
általános szünet, a zenekar összes hangszere
elhallgat egy időre. 🡑
Forrás: Böhm László: Zenei műszótár (Zeneműkiadó, 1952)
Egy kis ráadás azoknak, akik szorgalmasan végigolvasták a
lábjegyzeteket: 🙂
Bach: Kettőskoncert mélyhegedűre
(ráadás)
Jörg Widmann: Brácsaverseny
Jörg Widmann: 2. hegedűverseny
(előadó: Carolin Widmann)
|