|
|
|
Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium
|
|
E-napló,
Moodle,
Közzétételi lista
ECL nyelvvizsga
Beiskolázás
Segédanyag új beiratkozók diákigazolvány igényléséhez
2024 tanulmányi területek
Mit kell tudni az Arany János Tehetséggondozó Programról
Álláspályázatok - 2024
Álláspályázati kiírások
Igazgatói pályázat - 2020
Az igazgatói pályázattal kapcsolatos
dokumentumok
Zrínyi DÖK
A Zrínyi DÖK a
Facebookon
Arany János tehetséggondozó program
Iskolai Közösségi Szolgálat
Tájékoztató, hírek
Továbbtanulás, érettségi
OKTV, versenyek
Ifjúságvédelem
Kulturális rovatok
A kulturális rovatok
archívuma
|
Főoldal - Zalaegerszegi Zenebarátok Klubja
- Zeneklub online - 2019. nov.
Zeneklub - online
A szólótól a duoecettig Trió és decett
[A két, illetve 11 hangszer által megszólaltatott párosítások technikai
okokból később kerülnek sorra.]
A trió - a duó/duett párral ellentétben - már általában hangszeres kompozíciót
jelent, a három énekhangra írt műveket ugyanis tercettnek nevezzük. Bár a 20. században
elmosódott a trió/tercett éles megkülönböztetése (lásd például Randel: The
Harvard Dictionary of Music, 2003). Az általában hegedűre, mélyhegedűre és
gordonkára vagy nagybőgőre írt triószonáta a kamarazene
kedvelt műfaja volt a 17-18. században. Telemann például körülbelül 150 triószonátát írt. Előfordult
persze az is, hogy a triót nagyobb zenekar adta elő, amelyben minden szólamot
több muzsikus játszott. A triószonátát aztán a 18. század végén a vonósnégyes
váltotta fel.
Először hallgassunk meg egy tipikus, rokokó vonóstriót. Összeállítása nagyon
gyakori: hegedűn, mélyhegedűn és csellón szólal meg. Itt még a hegedű
erőteljesen kiemelkedik a hangszerek közül. Szerzője, Luigi Boccherini, itáliai
komponista és csellóművész, Mozart kortársa, nagyon népszerű volt a maga
idejében. Rengeteg kamaraművet írt, köztük mintegy 70 vonóstriót, illetve szonátát. Az 1793-ban komponált opus 47-es sorozatot
Poroszország királyának, Frigyes Vilmosnak küldte ajándékba, aki szintén
játszott csellón. Ezek a triók a szokásokkal ellentétben nem három, hanem csak
két tételből állnak. Hallgassuk meg a sorozat első darabját.
Luigi Boccherini (1743-1805): A-dúr
vonóstrió (Op.47, No. 1., 1793)
hegedű, mélyhegedű, cselló
1. Allegretto moderato, 2. Tempo di minuetto
Felvétel: Veles Ensemble (London, 2017)
A tíz hangszeren megszólaló műveket decettnek nevezzük, a latin decem (10)
szó alapján. A klasszikus korban nem nagyon alkalmazták ezt a kifejezést.
Helyette
a fúvósszerenád vagy divertimento megjelölést használták, mivel ezeket a
darabokat általában tíz hangszeren szólaltatták meg. A decett kifejezés inkább a
20. században terjedt el. A francia dixtuor megjelölés azonban elég gyakran
előfordult a 19. században is, mert a franciák nagyon kedvelték a szerkezetileg
két fúvóskvintettre komponált szerenádokat.
Mozart az 1770-es évek elején két divertimentót írt 10 fúvósra, pontosan
egyforma szerkezettel (tételekkel). Ezek a korai művek a könnyed szórakoztatást
szolgálták. A későbbiekben már nem alkalmazott ilyen hangszeregyüttest. A
menüett-tétel érdekessége, hogy a trió részt (4:43-tól 5:48-ig) tényleg 3 hangszer adja elő (a két
angolkürt és a fagott, bár ez két fagott esetén valójában négy hangszer lenne :), így kapcsolódik koncertünk másik együttes-típusához. A 17-18. században
ugyanis egy tánctétel (általában menüett) középső részét
szintén triónak hívták, amit a zenekarból kiemelkedő három hangszer szólaltatott
meg.
Általában hangulatban, tempóban és hangnemben is szemben állt a mű főrészével.
Később már elhomályosul a háromszólamú jelentése, inkább
csak a fő témával szembeni hangzás- és hangnemi kontrasztot őrizte meg.
A felvételen szereplő együttes 9 tagból áll, hiányzik egy fagott. A
partitúra szerint azonban a két fagott pontosan ugyanazt a dallamot adja elő,
talán ezért maradt ki az egyik.
W.A. Mozart: Esz-dúr divertimento
(K166, 1773)
2 oboa, 2 klarinét, 2 angolkürt, 2 kürt, 2 fagott
1. Allegro, 2. Menüett és trió, 3. Andante grazioso, 4. Adagio, 5. Allegro
(rondó)
Felvétel: Symphonic Wind Ensemble (Central Michigan University, 2013)
Egy jobb minőségű hangfelvétel:
https://youtu.be/gLR4Jov98TM
A 18. század derekán a triószonátából kialakult a zongoratrió műfaja. A
leggyakrabban hegedű és cselló szerepelt a zongora mellett. Ekkor már egyenrangú
az egyes hangszerek szerepe. Sok zenekari művet
is átírtak zongoratrióra a házi koncertekhez. Beethoven például maga készített
első két szimfóniájához ilyen átiratot. Most inkább egy változatosabb, fuvola-fagott-zongoratriója következik. A mű érdekessége, hogy a partitúrát
Beethoven halála után találták meg, a hagyatékában. Valószínűleg 1786 körül, 15
korában komponálta. Erősen érződik rajta Mozart hatása. A zenetörténészek
feltételezik, hogy Friderich von Westerholt gróf számára készült, aki játszott
fagotton. Az ismeretség onnan származott, hogy Beethoven zongoraleckéket adott a
gróf lányának.
Beethoven: G-dúr trió fuvolára, fagottra és zongorára (WoO 37, 1786 körül) 23'
1. Allegro, 2.
Adagio, 3.
Andante con variazioni
Felvétel: Pei-San Chiu, Joyce Fleck, Tal-Haim Samnon (Recital Hall, Indiana
University, 2011)
Egy jobb minőségű hangfelvétel:
https://youtu.be/w0Hihv2N_h4
Szünet
A 17-18. század triószonátáit a leggyakrabban két (!)
szólóhangszer szólaltatta meg, basszuskísérettel (basso continuo). A
trió megjelölés inkább a három tételre utalt, annál is inkább, mert a basso
continuót általában két hangszer (így a művet összesen négy előadó) játszotta, például
mélyhegedű vagy cselló, és csembaló. Most egy ilyen "trió" következik, Vivaldi
opus 1-es sorozatának utolsó, 12. szonátája. Ebben a műben a cselló többször kilép a
basszuskíséret szerepéből. A címadó "follia" az egyik
legrégebbi zenei harmóniasorozatot jelenti, melyet sok zeneszerző, köztük Lully,
Corelli, Scarlatti, Händel, Bach, sőt, Liszt, Beethoven és Rahmanyinov is
feldolgozott. Vivaldi műve Arcangelo Corelli d-moll hegedűszonátájából a "La
Follia" téma variációira épül. Magát a fóliát, azaz a harmóniasorozatot a
mélyhegedűt bemutató koncerten is meghallgattuk, A hangszerek
csodálatos világa sorozatban.
Vivaldi: d-moll triószonáta (La
Follia, RV 63, 1705)
2 hegedű, cselló, csembaló
1. Téma (Adagio), 2-20. Variációk
Felvétel: Suhnah Yu, Kuan-Chang Tu hegedű, Sera Cheon cselló, Albert Mühlböck
csembaló
Lásd még:
https://en.wikipedia.org/wiki/Folia
Következzék ismét egy decett, amelyben a fúvósok mellett vonósok is megszólalnak. A 20.
századi francia zeneszerző és zongoraművész, Jean Françaix művében az együttest
valójában egy vonós- és egy fúvóskvintett alkotja.
Az élénk stílusú szerző nagyon sok darabot
komponált. Szinte minden zenekari hangszerre és kisegyüttesre írt műveket.
Szerzeményeit könnyed, szellemes stílus jellemzi. Elutasította az atonalitást.
Az volt a célja, hogy örömet szerezzen a hallgatóságnak.
Jean Françaix (1912-1997): Dixtuor (decett) vonóskvintettre és fúvóskvintettre
(1987)
fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, 2 hegedű, mélyhegedű, cselló, nagybőgő
1. Larghetto, 2. Tranquillo-Allegro, 3. Andante, 4. Scherzando, 5. Allegro
moderato
Felvétel:
Omega Ensemble (City Recital Hall, Sydney, 2014)
Befejezésül visszatérünk a klasszikus korhoz. A triót a 18. században a három
hangszeren előadott kompozíciók mellett még a
háromszólamú művek megjelölésére is alkalmazták, függetlenül a valójában megszólaló
hangszerek számától. Ide tartoznak például Bach orgonatriói, melyeket egyetlen
orgonára írt, továbbá háromszólamú invenciói (sinfoniák). Hallgassuk meg egy
orgonatrióját! Az 1720-as évek végén, Lipcsében készült 6 orgonaszonáta a hangszer
legnehezebben lejátszható kompozíciói közé tartozik. Bach legidősebb fiának
ajánlotta, hogy fejlessze orgonatudását. Lett is eredménye, mert Wilhelm Friedermann Bach aztán híres orgonaművésszé vált.
J.S. Bach: Esz-dúr triószonáta orgonára, No. 1.
(BWV 525, 1730 körül)
1. Allegro, 2. Adagio, 3. Allegro
Felvétel: Alma Faxén (Hedvig Eleonora Church, Stockholm, 2019)
Ráadás
A ráadás kissé hosszabb a szokásosnál, de a zeneszerző személye miatt érdemes meghallgatni.
Joachim Raff, a termékeny német-svájci komponista és zongoraművész a maga korában a
legismertebb zeneszerzők közé tartozott, de aztán eléggé feledésbe merült. A
romantikus programzene egyik kiváló képviselőjeként emlegették. Nagy
hatással volt barátja, Richard Strauss korai darabjaira. Szólóhangszerre írt
művein kívül kamaraműveket, szimfóniákat, versenyműveket és operákat is
komponált. 1850-től 1853-ig Liszt Ferenc asszisztenseként dolgozott Weimarban, ahol
rész vett Liszt több művének hangszerelésében. 1878-tól a frankfurti
konzervatórium első igazgatójaként kifejezetten a női zeneszerzők számára
indított osztályt, akiket akkoriban nem vettek nagyon komolyan.
A Sinfonietta egyedinek mutatkozik Raff munkásságában, mert ezen kívül csak egy
korai kompozíciója készült fúvószenekarra. Ugyanakkor fennmaradt a népszerűsége,
jóval azután is, hogy zenéjének nagy részét már elfelejtették. Ennek oka valószínűleg
a mű életszerűsége és jó humora.
Joachim Raff (1822-1882): Sinfonietta két fúvóskvintettre (Op. 188., 1873) 26'
2 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 kürt, 2 fagott
1. Allegro, 2. Allegro molto, 3. Larghetto, 4. Vivace
Felvétel:
NYO Canada Chamber Music (Wilfrid Laurier University, 2016)
Lásd még: http://www.raff.org/music/detail/chamber/sin_etta.htm
További decettek
Vincent Persichetti (1915-1987):
Szerenád tíz fúvósra, No. 1 (1929) A
zeneszerző 14 évesen komponálta a művet.
fuvola, oboa, fagott, klarinét, 2 trombita, 2
kürt, harsona, tuba
1. Prelude, 2. Episode, 3. Song, 4. Interlude, 5.
Dance Théodore Dubois (1837-1924): Dixtuor
fúvóskvintettre és vonóskvintettre (1906)
fuvola, oboa, klarinét, kürt, fagott, 2 hegedű,
mélyhegedű, cselló, nagybőgő
1. Larghetto-Allegro non troppo, 2. Larghetto, 3.
Allegretto, 4. Allegretto George Enescu
(1881-1955):
D-dúr decett fúvósokra (Op. 14, 1906)
2 fuvola, oboa, angolkürt, 2 klarinét, 2 fagott,
2 kürt (azaz két fúvóskvintett)
1. Doucement mouvementé, 2. Modérément – Vivement,
3. Allégrement, mais pas trop vif
Lásd még:
https://en.wikipedia.org/wiki/Decet_(Enescu)
Gordon Jacob (1895-1984): Öreg bor új
palackban (1959)
1. The Wraggle Taggle Gypsies, 2. The Three Ravens, 3.
Begone, dull care, 4. Early one morning
Lásd még:
https://ir.uiowa.edu/etd/4960/
Ligeti György: Töredékek kamarazenekarra
(1961)
kontrafagott, basszustrombita, kontrabasszus
tuba, ütőhangszer, hárfa, zongora, csembaló, három gordonka John Henry
Griesbach (1798–1875): Decett oboára, klarinétra,
kürtre, fagottra, zongorára, két hegedűre, mélyhegedűre, csellóra és nagybőgőre
https://en.wikipedia.org/wiki/Decet_(music)
Összeállította: Juhász Tibor
|